Az elmúlt hetekben másodszor ébredtem arra kora hajnalban, hogy ordítok. Álmomban menekülök, megbújok valami gyilkos természetű dolog elől, sikertelenül, rám nyit, rám talál, de akár a sejtés is elég, hogy eljut hozzám. Ám ez mellékes, ami ebből fontos, egyedül az élmény kifutása. Van ugye az álombeli rettegés, majd a hátsó hypothalamusban villámgyorsan lepapírozzák, hogy elég a döglésből, az ember kiül az ágy szélére — ha mer —, kimegy a konyhába, vizet iszik, s jön a felismerés: most az egyszer nem elég az ébredés a rettegés kioltásához. Tovább rohangálnak bennem ilyen bolygó zsibbadások; de több ez, mint zsibbadás, más a karakterisztikája, mintha forrna bennem valami, mindig máshol. Ez utóbbi sem pontos: konkrétan fölfelé vándoroló, egyenetlen felszínű nyalábok ezek. S egy-egy fodros lángfolyam — az egyszerűség kedvéért most maradok ennél — úgy ér célt, hogy legfelülre jut, a koponyatető szinte megemelkedik.
Fényképbejegyzés kollegiális naplónkban.
a nyájaknál senki
nem ég a mész nem parázslik a faszén
a száraz lándzsahegyű fű közt
összetörik az alkonyi fény
Úgy tűnik föl, mintha senki sem számolna azzal a ténnyel, hogy bár igaz, ma reggel (meg tegnapelőtt este is) az 1+1 művelet eredménye 2 volt, ez azonban semmiképp sem tehet bennünket bizonyossá abban, hogy mondjuk holnap délután fél háromkor is azonos eredményre jutunk eme „egyszerű” összeadást elvégezve. (Az az eset természetesen nem ehhez a bizonytalansági együtthatóhoz tartozik, ha eddig mindig elszámoltuk magunkat, és 1+1 axiomatikusan nem egyenlő 2-vel — mert ha viszont így történt, akkor hogyan bízhatnánk egyáltalán bármilyen számításban?)
De jó géped van!, mondta a bajuszos pali, aki a kisbolt eresze alatt ült a féldekásával meg a sörével meg a cigijével. Mert akkor még megvolt az a kisbolt itt az utca végén. De aztán a néni meghalt, én meg még csak nem is tudtam. Nem tudtam évekig, hogy azért zárt be a bolt, és akkor is csak azért tudtam meg, mert a kurva Orbán kurva haverjának a kurva iparkamarája még mindig küldte a több éve halott vállalkozónak a fizetési felszólítást a regisztrációs díjról. Ami ugyebár egyáltalán nem adó. Csak kötelező. Még az embernek a holtában is. Abban a boltban hallottam azt is, évekkel azelőtt, hogy milyen szar most a helyzet, és hogy bezzeg Kádár alatt milyen jó volt, és hogy Orbán alatt meg majd megint olyan jó lesz. Hát, olyannak még talán olyan, de hogy jó-e alatta nekik, nem mondják ma már.
„Akinek nincs legalább egy milliója […], az, bocsánat a szóért, semmirekellő” — mondta John úr Schlemihl Péternek. A sorsdöntő számadat kihirdetésére várva vannak ilyen különös, ki nem égő belső képeim. Mint ez a hamburgi, vagy például ez, melynek főszereplői: a dongalábú, a dadogós és az Aranytemplom schraderi víziója — főnixmadárral (!) a tetején.
Gaál Kata munkáiból nyílik kiállítás a jövő héten, április 19-én este hatkor a MissionArt Galériában Budapesten, gyertek a megnyitóra! (Falk Miksa u. 30.) Mindez a Budapest ArtWeek keretein belül.
A cseh hadsereg négyezer terepszínű Bibliát
rendelt tavaly — gondoltam, megírom.
Közbeszerzés nélkül, zsebkönyvnyi méretben.
A szépszavú Szentírás hivatalos ökumenikus
fordításást a Cseh Bibliatársaságtól.
Daliás leventéknek, keresztény hadfiúknak,
szívtájékon az ötödik parancsolattal.
Soha nem volt még olyan jó éve a Műút-könyveknek, mint idén: csak az első félévben hét kötetünk jön ki — való igaz, olyan se volt még, hogy egy teljes év alatt ennyi jelenjen meg; másfelől azt nem garatálja most semmi, hogy a második félévben bármit is kit tudunk majd adni.
Az ember a Fellegvárban filmsorozat-változatában Hitlerből pozitív figurát faragtak. Nem tették éppen jóvá, és nem tagadják tetteit, sőt — mivel a sorozat alapjául szolgáló Philip K. Dick regényben egy olyan világ hatvanas éveit látjuk, amelyben a második világháborút a tengelyhatalmak nyerik — még tovább is gondolták azokat. Ám a végén a nézőnek mégiscsak olyan furcsa érzése támad, hogy itt most annak kell szurkolni, hogy ne sikerüljön a merénylet, és a Führer maradjon életben. Mert hirtelen ő lesz a béke záloga. Nem mellesleg, csöndesen címszereplővé emelkedik. Senki más nincs még csak közelében sem semmilyen fellegvárnak.
