Kategória Esszé

Beszéd a félelem nélküli beszédről

Tisztelt gyülekezet[1], amikor fölkértek ennek az előadásnak a megtartására, amire ösztönösen gondolhattak, az a kihívó bátorság volt, amelynek a birtokában kevesen, de szembeszálltak annak idején a tekintélyi államok egyik típusával. Emlékszem, amikor az 1980-as években a híres író büszkén mutatta…

Szépírás mint hivatás

Talán nem meglepő, hogy hátamon ennyi évtized tapasztalatával szeretnék már egyszer néhány szót a munkámról mondani. Arról, hogy mi minden meg nem történik, ami nem kerül papírra. Mi minden teljesedik be a szövegben, mi minden kerül ki belőle. Ezt eldobom,…

Egy régi dossziéból

Már nem emlékszem, hogyan értesültünk róla, 1959-ben, hogy Vaján, az „eredeti reneszánsz jellegében” felújított Vay-kastély egyik termét alkotószobaként írók vehetik olcsón igénybe. Petri Gyurival bejelentkeztünk, és nekiindultunk. Nem volt könnyű út, Nyíregyházától már csak ritkán és nem is közvetlenül Vajára…

A korszak és az író

(Hermann Broch, Samuel Beckett és Shakespeare közös éjszakái) Szaporodnak az író helyzetét, az irodalom szerepét változó éveinkben kereső írások. Schein Gábor a Kalligramban, Milbacher Róbert az Élet és Irodalomban közölt tanulmányt. A Literában a fiatalabb nemzedék képviselői folytatták a gondolatcserét. Témáik: a változó…

A vágy titoktalan tárgya

Vegyünk két fiktív személyt! Egyikük (nevezzük mondjuk BT-nek) büszke mértékadó és kifinomult irodalmi ízlésére. Emellett néhanapján Leslie L. Lawrence-t olvas. Ilyesmi hozzávetőlegesen hathavonta fordul elő vele, ugyanis az ismert krimiíró ennyi idő alatt készül el egy újabb kétkötetes regénnyel.[1] Másikuk (őt…