Kategória Műfordítás

Száz Pál fordítása Balra: Jaroslav Hašek 1921-ben – forrás: wikipedia / közkincs; jobbra: Száz Pál I. Erdély egyik legszebb s legvadabb vidéke Nagybányától a bukovinai határig húzódik. Őserdők, vízesések, csodálatos sziklaképződmények mindenütt. E vidéket lakják: székelyek, cigányok, medvék, és vaddisznók.…

Adrian Duncan prózája Rácz Júlia fordításában a legutóbbi Műútból

„Gyere, menjünk!” kiáltottam. „Elmegyünk! Valahová, ahol szabadon lélegzünk és szárnyalhatnak a gondolataink.” „És a bolt?” „A bolt ma zárva marad.”

Az ünnepség   Az ünnepséget a nyári napforduló utáni tizedik éjszakán tartották. Soha senki sem mondta, mire emlékeznek. Mindenesetre ekkor ért véget az év. Alkoholt ittak és együtt ettek. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor mindenki ugyanazt kapta. És egyedül…

Lobbanássá égünk forgunk, pörgünk. Vérünkre emlékezünk.

És minden elcsendesedett körülötte. A csöndet Semmi sem zavarta meg, az esőcseppeken És a révnél álló emberek hangján kívül, Akik a csónakossal alkudoztak.

Hiába, hajthatatlan egy kislány volt. Nekicsapta lábait a zsámolynak, amelynek a segítségével a lányok lemásztak az ágyból, majd onnan a földre. A szúnyogháló mögött a konyhaajtó ki volt tárva a szellőztetés miatt. A nappaliból Emma hangjának mély suttogása hallatszott, ahogy Apának olvasta hangosan a Providence Journalt.

Próbáltál már valaha felállni egy biciklin? Próbáltál már valaha felállni egy biciklin citromokkal zsonglőrködve?

Költemény bányákról és gyárakról, apám sisakjáról és nagyanyám meséiről