(Avagy miről lehetne beszélgetni Az élet kapuja kapcsán?) Mintha csak a Herczeg Ferencet és Az élet kapuja című kisregényt érintő rekanonizációs törekvések kapcsán kibontakozó vitához szólt volna hozzá Richard Shusterman, amikor Pragmatista esztétika című könyvében ezt írta: „A művészetek társadalmi…
A fiktív karakterekre vonatkozó állítások igazságfeltételeiről Bárány Tibor Bezeczky Gábornak (1955–2025), aki ezt az írást már nem olvashatta Mint ismeretes, Kemény István verseskötetének címszereplője, Lovag Dulcinea az igazságért küzd, és kész meghalni is érte akár. Nemes vállalás, bólintunk elismerően — az…
József Attila hivatásáról való gondolkodásában 1932 nyarán, őszén döntő fordulat kezdődött, amely egész további költészetére kihatott. A fordulat a pszichoanalízishez való viszonyában következett be, de ekkorra már a marxista alapfelfogás olyan szervesen összenőtt a gondolkodásába beépült freudi tanokkal, hogy ez…
Egy írói álnév nyomában Jókai Mór 1847 júniusától 1848 végéig szerkesztette az Életképeket:[1] ekkor ő volt a legfiatalabb lapszerkesztő Pesten, mindössze huszonkét éves. A későbbi magyarországi sajtótörténetben is ritkaság, hogy valaki ilyen fiatalon válik főszerkesztővé, ráadásul úgy, hogy nem saját…
(Kerber Balázs: Conquest; Pethő Balázs: Az utolsó évek első embere; Jake Smiles: 1 link) Remediation. Understanding New Media[1] című nagy hatású könyvükben Jay David Bolter és Richard Grusin a remedializációt a médiumok közti kölcsönhatások alapvető elveként határozzák meg. A szerzőpáros…
A Párhuzamos történetek regényszerkezetéről Barcza Zsigmond „Szemem előtt épület lesz, persze, de romokban heverő épület.” Immanuel Kant[1] „Ne devient pas fou qui veut.” Jacques Lacan[2] 1. A Párhuzamos történetek[3] köztudottan sajátos szerkezetéről a megjelenése óta eltelt húsz év során számos…
(Borbély Szilárd P. emlékezete című, töredékben maradt ciklusáról az Árnyképrajzoló és egyéb prózai írások megjelenése kapcsán.) Kinek az emlékezete? A Jelenkor Kiadó Borbély-sorozatának legújabb darabja, az Árnyképrajzoló és egyéb prózai írások a kötet sajtó alá rendezőjének, Krupp Józsefnek a szavai…
Pinczési Botond. Dsida Jenő. Lanczkor Gábor (Fotó: Békefi Dóra) „Csokonai verseiben, prózai írásaiban a pálya legkülönbözőbb pontjain fel-feltűnik a megelevenedő sírhalom költői toposza, és ez mindvégig azonos súllyal van jelen az életműben. Azonos súllyal, de nem teljesen azonos jelentéssel, noha…
Bazsányi Sándor: Kobolyák, hókonyok, indallók. A képek helye Mészöly Miklós Megbocsátás című kisregényének (1983) alakzatáradásában című tanulmánya a decemberi Műút Mészöly-összeállításából
Szirák Péter tanulmánya Kukorelly Endre lírájáról a legutóbbi Műútból