Cookie-kat használunk annak érdekében, hogy a legjobb élményt nyújtsuk Önnek a weboldalunkon.
Márjánovics Diána

Márjánovics Diána

(1988, Győr) kritikus, irodalomtörténész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa.
  • Joined: 2015-10-18
  • Articles: 4

„Eva Szeretlek ’91”

Csaknem huszonöt éve, hogy kitört a délszláv térséget alapjaiban megrengető háború. A trauma emléke elevenen él — erről tanúskodhat két tavalyi prózakötet: Danyi Zoltán és Sirbik Attila regényei. Számos bosnyák, horvát, montenegrói és szerb szerző foglalkozott a háborús kataklizma eseményeivel, következményeivel. Miljenko Jergović, Igor Štiks, Slavenka Drakulić vagy Dubravka Ugrešić Szarajevó ostromáról, a hágai bírósági tárgyalásokról vagy az emigráns léthez kötődő identitáskrízisről szóló írásai hozzájárulnak a történelmi félmúlt megrázó történéseinek feldolgozásához. Csakúgy, mint Sirbik Attila első prózakötete, amely a háborús léttapasztalatról egy vajdasági kamasz nézőpontjából ad hírt.

Műhelynapló

Az előadások, az estébe nyúló diszkussziók és a vacsoraasztal mellett folytatott beszélgetések alkalmával különböző válaszokat kaptunk arra a kérdésre, hogy hol lehet rámutatni a magyar irodalomtörténet alakulását alapvetően meghatározó Mészöly-írás és a Nádas-œuvre egyes darabajainak kapcsolóelemeire. Pontosabban: hogyan lehet óvatosan bánni azzal a (leegyeszerűsítve hatástörténetinek nevezhető, valójában jóval összetettebb) problémával, amely a — Bagi Zsolt ironikus szavai szerint — „Mészöly nemzé Nádast” tételben határozható meg. Egyes előadásokban a magyar irodalmi kánon középpontjában álló, mára kiterjedt recepcióval rendelkező művek eltérő megközelítési módjairól is szó esett: olyan szövegek olvasatairól, mint az Emlékiratok könyve, a Saulus, Az atléta halála vagy az idén jubiláló Párhuzamos történetek.