Cookie-kat használunk annak érdekében, hogy a legjobb élményt nyújtsuk Önnek a weboldalunkon.
Default image

Szabó Gábor

A Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalmi Tanszékének oktatója. Könyvei: Hiány és jelenlét. Borges-értelmezések (Messzelátó, 2000); „…te, ez iszkol” — Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba című műve nyomában (Magvető, 2005); „Vagyok, mit érdekelne”. Széljegyzetek Petrihez (Műút-könyvek, 2013); Jelenlét nyomokban – Hazai Attila-olvasó (Kalligram, 2017); Történeteink vége. Emlékezés a kortárs magyar irodalomban (Műút-könyvek, 2018).
  • Joined: 2014-03-17
  • Articles: 19

A legvidámabb bolygó: Brúnó tudata

(Garaczi László: Weszteg, Magvető, 2022) „Kísértetek az idők  mélyén” (EK: Ez a város egy távoli bolygó)                                                                                        Garaczi László prózavilágának eddig is fontos regisztere volt a szürreális, a mesei, a különös, vagy épp a normasértő világmodellek valóságeffektusként történő szövegbe építése,…

Kritika és emlékezet

Szabó Gábort a III. Magyar Könyvkiadók Napján Történeteink vége. Emlékezés a kortárs magyar irodalomban című kötetéről (Műút-könyvek, 2018) kérdezte Melhardt Gergő

Szemben a Medúzával

Mindezért tehát Bán kötete — jóllehet legszűkebben vett tárgya az idő — alapvetően térképzeteken, jelesül különböző mélységmetaforákon keresztül argumentál.

Zápország zápvitéze

Spiró Györgyről hitelt érdemlően aligha állítható, hogy legvidámabb íróink egyike lenne; némi parafrázissal élve, szövegvilágát sokkal inkább egyfajta ontológiai ború jellemzi, amely rendre a groteszk, a szatíra, az abszurdba hajló keserű irónia stíluseszközein keresztül manifesztálódik. Az antropológiai pesszimizmus és a ― finoman szólva — illúziómentes történelem- és társadalomszemlélet keretei közé illeszkedik új regénye, a Kőbéka is, amely sok tekintetben a szerző Feleségverseny című 2009-es művéhez kapcsolódik.