Kategória Kollegiális napló

Akkor írjuk, hozzávalók: 2 kg burgonya, 20 dkg vaj, 30 dkg darált hús, egy üveg bor… Ehhez legalább kétezer líra kell!

A néhány évvel ezelőtt a Műút folyóirat által kezdeményezett, a „legszebb képi világért” járó különdíjat ez évtől a MissionArt Galéria adja át. Minden évben egy-egy jelentős kortárs alkotó műve lesz a díj tárgya, idén Seres László Florida című festményét vihette haza a Balkon című film rendezője, Dell’Edera Dávid.

Ahogy az őszi surlófény az erdőbe betűz, úgy hiányzik apámnak a víz. Összegörgeti a csigaház-szíveket, locsogja: lehet, hallgatja: nem lehet. Messzelátó szemének szomjas állatok, apám: Víz, olyan rég nem voltam nálatok.

A meztelenség megjelenítését korlátozzuk. A nemi aktusok bizonyos leírásait is eltávolíthatjuk. A meztelenség és a szexuális tevékenység megjelenítésének ilyen jellegű korlátozásai digitálisan létrehozott tartalomra is érvényesek, kivéve, ha a tartalmat oktatási, humoros vagy ironikus céllal teszik közzé. Eltávolítjuk a szexuális erőszakkal vagy kizsákmányolással fenyegető vagy azt népszerűsítő tartalmakat. Ebbe beleértendő a szexuális jellegű anyagok kérése, a kiskorúakat érintő bármilyen szexuális tartalom, az intim képek megosztásával való fenyegetés és a szexuális szolgáltatások felkínálása. Megfelelő esetben a tartalmat átadjuk a bűnüldöző hatóságoknak.

A hosszú, egyenes utca végén a földútra térni. Cirka fél-egy kilométert zötykölődni a kavicson az árkok közt, számítva kutyára, bicikliszétesésre, úgyhogy kulcsokkal kell felszerelkezni hozzá. Egyik oldalt házak, a másikon bozót, azon túl meg csak a szántás. A végén autóút, megint csak fél-egy kilométer a szélén a hol kisebb, hol nagyobb forgalomban. Aztán a bicikliút legvége. Emelkedők kikerülve, táv 7,5 km-re vágva. Este a földút jó kilométere már kalandosabb, lámpa, reflex, türelem kell hozzá, és talán kalandvágy, egy pici.

Kollegiális naplónkban.

Kollegiális naplónkban.

kolozsvári magyar napok papfiókák beatcore papok montenegró ötösökkel pontosan így a pöcsöddel szomjat oltó inszomnia dupla presszó in omnia székkel forgok forgószélben ördögöt dicsértem éppen

mint egy elutazás, villan be hajnalban, ahogy felrémlik egy lehetséges fotográfia emléke — vonatút, a kupéban rajtam kívül csak egy fiatal lány ül, beszédes, noha kanadai angolságát alig is értem, megtudom, világutazó, világfényképező, lengyel barátjához igyekszik épp, legfrissebb albumát mutatja és mesél...

A fás, bokros sáv még messziről is elvadultnak látszik, borzasnak, szurtosnak, régóta metszetlennek a Pallagnak nevezett domb derekán, de mégiscsak jelzi a mezsgyét, hogy addig futottak föl a kertek. Lefelé vadzöld gaz burjánzik, fölfelé meg csak szikkadt kopárság rohan a…