Kategória Műfordítás

Az építőmunkásra gondolok, aki a legfelső emelettel kezdi és onnan halad sorjában lefelé — egész a pincéig.

Meglepően kevés holmit találtam anyám ruhaszekrényében, szegényes látványuk zavarba ejtett, fakó virágminták, foszlásnak indult nyak, külön helyen a féltve őrzött parfümjei, kámfor és levendula, a kardigánok és a pongyolák egészen összementek, indigó, égszínkék, fakó, tengerkék, és további árnyalatai a kéknek...

Kislány koromban — mondta —, döglött medúzáknak hittem a tenger partján eldobált kotongumikat.

A reggeli égbolt a Bláfjöll fölött gyanúsan emlékeztet a Velence fölött 1491-ben megfigyelhető ég kékségére (lásd a reneszánsz mesterek munkáit). Ami aggasztó kérdéseket vet föl a szerzői jogok tekintetében.

Velem szemben ült le a buszon. Azt mondom neki: „A fák sokkal zöldebbnek tűnnek az országnak ezen a tájékán. New Yorkban minden halványabb.”

Ne hadonássz a boltban az esernyőddel, mondta anyám. Különben az összes spagettiszószos üveg a fejedre hullhat és bele is halhatsz. Lőttek akkor a ma esti partinak, és a tekeklubba se mehetsz el holnap.

A jövőben könnyen előfordulhat — bizonyos estéken — hogy éppen senki nem lesz ott.

Hátul a nyerőgépek mögött a budi előtti síkos kövezeten térdeltek egymással szemben láthatták — nem lehet segíteni rajtuk

Van negyedmilliód, Ádámka. Azok a gyors eszű szépfiúk kölcsönözték, amikor meghallották, hogy végre élni akarsz, ha már olyan régóta kevered a maltert.