Fehérborral teli poharával egyensúlyoz, vele szemben mosolyog a két magyar, mögötte a száznál is több berlini csodálja a képeket. Zsófi és Endre doktoranduszhallgatók, leendő kurátorok, boldog ösztöndíjasok, akik azóta várják, hogy összeismerkedjenek a köztudottan Berlinben élő művésznővel, hogy tavaly szeptemberben Ferihegyen becsekkoltak a Wizz Air Budapest–Berlin járatára. Hány megnyitón és fogadáson jártak az elmúlt öt hónapban? Már nem is számolják. Arra viszont nem számítottak, hogy éppen ma, éppen ennek a Katarina Würtenberg nevű bajor tájképfestőnek a kiállításmegnyitóján fog a nyakukba borulni. Amikor meghallotta, hogy magyarul beszélgetnek, ő lépett oda hozzájuk. Ekkor még józan volt, a fején kalap, a kalapján egy plüss virágcserép, oldalán a férj, Bastian, felállított gallérú zakóban és szarukeretes szemüvegben.