Kategória Napindító

Egész nap csend van

Két szerető szív, ha elég egymásnak, kisimul a füstje, kontúrjai oda. Ha álló nap csend van, kapjon csak az ember egy ideát, az Úr adja a másikat.

Sodrásban

Nagyapám szerint nem oszlik a világ Jóra és Gonoszra, hanem minden, a tárgyak, élőlények, szellemek kicsit ilyenek, kicsit olyanok. Azok, akik két ellentétes oldalra osztják fel a világ erőit, önös érdekből teszik, azért, hogy bebizonyítsák, ők azoknak a jó erőknek a szövetségesei, amelyeket nem kell féken tartaniuk. Ennek következményeként a kezdetben szelídnek tűnő erők átalakulnak ellenségessé. És ez fordítva is igaz. Kitartás és odafigyelés kérdése, hogy egy ellenséges erő mikor szelidül meg.

Elúszó mosoly

szelek torlasztják meg a felhőket, még mindig nem esik, egyre hevesebb széllökések, elkomoruló ég, a libák egy autó alá menekülnek, a déli part felől máris tisztul, bever oldalról a nap a vihar kupolája alá, műtermi világ, ül egy padon, nem mozdul

…és őrhelyemen állok egész éjszakákon

„Nyomorult képzelődése ez a ti kicsiny, szűk világotoknak! — hörögte az arab. — Az a csillagkép ott fent nem szekér, hanem koporsó. Nézd csak meg, nézd jól, és mindjárt meglátod, hogy négy szöggel lezárt koporsó, és utána ott megy a három siratóasszony.”

Minden csillag szomorú

És bűnünk mind makacs, igaz bánatra gyáva; ki gyón is néhanap, jó zsíros bérre vár, aztán vigad megint, nyakig hadd lepje sár, s lemosni mocskaink csak ronda könny a láva.