Kategória Kiskáté

Szabad akarat újratöltve

Szabad akaratról beszélgetni hálás feladat, mert alig akad ember, aki ne érezné át azonnal a vita tétjét. Egyesek attól tartanak, hogy hasztalan küzdenek genetikailag kódolt vérmérsékletük és pszichés örökségük ellen; másokat az nyugtalanít, hogy az isteni mindentudás és előrelátás nem fosztja-e meg őket a döntési szabadságuktól; megint másokban súlyos erkölcsi aggályokat vet fel, amikor a bíróság nyomorban és szeretetlenségben felnőtt személyeket ítél el. Bár a filozófiai szakirodalom számára ezek élesen különálló kérdések, mégis hasonlóan szorongató és nehezen kezelhető kétségeket ébresztenek bennünk azzal kapcsolatban, hogy valóban azok a szabad, autonóm és felelős személyek vagyunk-e, akiknek magunkat és másokat tartani szoktuk.

A filozófia filozófiája

Overgaard, Gilbert és Burwood könyvének az a célja, hogy megismertessen bennünket azokkal a legfontosabb elméletekkel, melyek a filozófia természetéről szólnak. Az efféle elméleteket metafilozófiai elméleteknek nevezzük. Ahogy a vallásfilozófia a vallási jelenségeknek, az elmefilozófia a mentális jelenségeknek, a művészetfilozófia a művészeti világ jelenségeinek, úgy a metafilozófia magának a filozófiának a filozófiája. A metafilozófia így maga is filozófia: más viszony áll fenn metafilozófia és filozófia, mint metafizika és fizika között. Míg a metafilozófia a filozófia része, addig a metafizika nem része a fizikának.

Az van, ami van

Timothy Williamson napjaink talán egyik legnagyobb hatású filozófusa. Meghatározó monográfiáiban fejtette ki elméletét arról, hogyan oldjuk meg az elmosódott határ problémáját, azaz hogyan oldjuk fel a Szórítész-paradoxont (Vagueness, 1994); hogyan értelmezzük újra a tudás filozófiai problémáját és a vele kapcsolatos fogalmainkat (Knowledge and its limits, 2000); illetve hogy mi a filozófia, és hogyan kellene filozófiát művelnünk (The philosophy of philosophy, 2007). Jelen írás tárgya, a Modal logic as metaphysics című kötet a modális metafizika és a szimbolikus logika egyes, a lehetségességgel és szükségszerűséggel foglalkozó ágainak fő kapcsolódási pontjaira koncentrál, és e kapcsolódási pontok mentén gyűjt érveket amellett a metafizikai nézet mellett, hogy mindazon dolgok, amelyek vannak, szükségszerűen vannak, tehát nem létezhet eggyel több vagy kevesebb dolog, illetve nem létezhet bármilyen más dolog, mint ami van.

Létezik-e Magyarország?

Searle elméletét először az 1997-es The Construction of Social Reality (A társadalmi valóság felépítése) című könyvében publikálta, majd több mint tíz évvel később újra nekiült, hogy az időközben felgyülemlett ellenvetésekre válaszolva, és elképzeléseit immár a társadalmi valóság mibenlétének átfogó elméletévé fejlesztve újra kifejtse nézeteit. Ennek eredménye a 2010-ben publikált Making the Social World: The Structure of Human Civilization (A társadalmi világ létrehozása: az emberi civilizáció szerkezete).

Pop, filozófia, satöbbi. A tömegkultúra művészetelmélete

Noël Carroll napjaink egyik legfontosabb analitikus művészetfilozófusa. Nagy hatású monográfiát írt a horror természetéről (The philosophy of horror, or paradoxes of the heart, 1990), a tömegkulturális műalkotások filozófiai problémáiról (A philosophy of mass art, 1998), a vizuális művészetek, azon belül is elsősorban a film esztétikájáról (The philosophy of motion pictures, 2008), s az elmúlt évtizedek során számos gyűjteményes tanulmánykötete jelent meg (Beyond aesthetics. Philosophical essays, 2001; Art in three dimensions, 2010). Legújabb könyve szintén gyűjteményes kötet, amelybe a szerző — miként a cím is mutatja — az utóbbi időben született, popkultúrával és tömegkultúrával foglalkozó tanulmányait válogatta be.

Harminc év érvelés

A történet a hetvenes években kezdődik Észak-Amerikában, ahol az egyetemi oktatásnak nem pusztán szavakban célja, hogy a hallgatók képessé váljanak a reflektív, kritikus gondolkodásra. Ezért bőségesen kínáltak logikakurzusokat. A logika akkoriban a Frege- és Russell-féle formális logikát (más néven: szimbolikus logikát vagy matematikai logikát) jelentette, melyet a matematika logikai alapjainak vizsgálatára dolgoztak ki a 19. század végén és a 20. század elején. Ez a logika — melynek a matematika, a számítástechnika és a filozófia egyaránt sokat köszönhet — azonban a köznapi érvek elemzésére nem nagyon alkalmas. Lássuk, miért!

Mi az a Kiskáté?

Mi a célja a rovatnak? Kinek szólnak a Kiskáté írásai? Mindenkinek, aki szeretné megismerni az angolszász filozófia „kortárs klasszikusait”. Aki örömmel figyelemmel kísérné az analitikus nyelvfilozófia, ismeretelmélet, elmefilozófia, metafizika, társadalomfilozófia, etika, művészetfilozófia, érveléselmélet legizgalmasabb fejleményeit, de eddig nem volt rá módja. A magyar kulturális nyilvánosság erős bástyái mögül kevés látszott az angolszász filozófia virágzásából; ezt a hiányt szeretnék pótolni a Kiskáté írásai.