400 lap alatt az erkölcs körül, avagy a legelőktől az agyon át az utilitarizmusig
Forrai Gábor esszéje Joshua Greene: Moral tribes. Emotion, reason, and the gap between us and them című könyvéről a Műút Kiskátéjában.
Forrai Gábor
Az ELTE-n végzett 1985-ben, majd az Indiana állambeli University of Notre Dame-en
doktorált filozófiából. Jelenleg az ELTE Érveléselmélet és marketing tanszékén dolgozik.
Elsősorban ismeretelméleti és érveléselméleti kérdésekkel foglalkozik.
Dr. Fuller, avagy hogyan hagytam fel az aggódással, és szerettem meg az igazság utáni világot
Forrai Gábor esszéje Steve Fuller: Post-truth. Knowledge as a power game c. könyvéről a Műút Kiskátéjában
Amit ingyen megtehetsz, megteheted pénzért is
A könyv legérdekesebb eszmefuttatásai a szemiotikai ellenvetéssel kapcsolatosak. Ez az ellenvetés alapvetően különbözik a többitől: míg a többi bizonyos dolgok vagy tevékenységek adásvételének cselekedetét tartja erkölcsileg kárhozatosnak, a szemiotikai ellenvetés szerint a cselekedet nem önmagában, hanem jelentésénél fogva elítélendő.
A csoportos ismeretelmélet felé
Jó ideig senki nem gondolta, hogy a csoportos tudás vagy vélemény érdekes ismeretelméleti kérdéseket vethet fel. Kézenfekvőnek tűnik ugyanis, hogy a csoport egyszerűen a csoport tagjainak többségét jelenti, ennélfogva a tudással és véleménnyel kapcsolatos kérdések mind az egyén szintjén jelentkeznek. Ha megválaszoljuk az egyéni szinten feltevődő ismeretelméleti kérdéseket, akkor — ha tudjuk, hogy az egyéni vélemények milyen szabály szerint összegződnek csoportos véleménnyé — rögtön megvan a válasz a csoportos véleménnyel kapcsolatos ismeretelméleti kérdésekre. Így legfeljebb az összegzési szabállyal kapcsolatban maradnak kérdések: mekkora többségre van szükség, nagyobb súllyal vesszük-e tekintetbe a csoport tájékozottabb tagjainak a véleményét, vagy az efféle ítéletek mennyire kontextusfüggők. Ám ezek részint a csoportok viselkedését érintő szociológiai kérdések, részint a csoportos véleményt kifejező szófordulatok használatára vonatkozó nyelvészeti kérdések. Ezért csoportos ismeretelmélet jó ideig nem is létezett.
Harminc év érvelés
A történet a hetvenes években kezdődik Észak-Amerikában, ahol az egyetemi oktatásnak nem pusztán szavakban célja, hogy a hallgatók képessé váljanak a reflektív, kritikus gondolkodásra. Ezért bőségesen kínáltak logikakurzusokat. A logika akkoriban a Frege- és Russell-féle formális logikát (más néven: szimbolikus logikát vagy matematikai logikát) jelentette, melyet a matematika logikai alapjainak vizsgálatára dolgoztak ki a 19. század végén és a 20. század elején. Ez a logika — melynek a matematika, a számítástechnika és a filozófia egyaránt sokat köszönhet — azonban a köznapi érvek elemzésére nem nagyon alkalmas. Lássuk, miért!