Egyesek már a cím miatt felháborodhatnak: hogyhogy használata? Az igazság egyszerűen csak van és kész. Csak fel kell ismerni, ki kell mondani. Esetleg rá kell mutatni. Mások viszont épp amiatt háborodhatnak fel, miszerint hogyan lehessen használni valamit, ami nincsen? Ebben is van igazság. Jézus azt mondta, boldogok, akik üldöztetést szenvednek az igazságért. Nos, én láttam már igazságért harcolókat példának okáért, de nem látszottak boldognak.
Léteznek úgynevezett tények és adatok. Ezek valódiak is lehetnek. De úgy, ahogyan például nincsen meleg vagy hideg, csak hőmérséklet van, ahogy Temper úr megfogalmazta[1], a hideget és a meleget már mi csináljuk. Vannak valós számok. De ezek nem az igazságot hordozzák, mert ha például azt mondom: egymilliárd, attól az nem lesz igazsággá. Ha ez egymilliárd ember, akkor meg fognak halni. Ez olyasmi, amit lehet tudni. Ha ez egymilliárd forint, akkor lehet, hogy el fogják lopni. Ezt nem lehet tudni, csak sejteni. De az is lehet, hogy már el is van lopva vagy éppen most lopják el, miközben beszélek róla.
Egyszóval tények, adatok, számok lehetnek valósak, de nem válnak önmagukban igazsággá. Egyfajta igazsággá csak egyfajta értelmezésük által, jelentéstulajdonításával válnak. A bennszülöttek szokásos módszere, hogy valós dolgokat jelentéssel ruháznak fel, ezt a tulajdonított jelentést azonosítják magával a dologgal, majd elnevezik igazságnak. Ha pedig az igazság elkészült, akkor el lehet kezdeni használni.
Az igazsággal gyakran próbálnak világítani. Érdekes, hogy általában másoknak. És általában nem úgy, mint egy lámpással, magasba emelve, hogy a fényénél látni lehessen (látsz?), hanem mint egy lámpással, a másik orra alá tolva, hogy semmit se lásson (nem látod?). A magyar nyelv szerint kevésbé szerencsés az igazsággal világítani, mint arra rávilágítani.
Szokták keresni, és ez akár huzamos időtöltést is biztosít. Vannak, akik megtalálni vélik, és azzal kellemetlenkednek másoknak. Szoktak harcolni érte, védelmezni. Használják aztán mindenféle szúró-, vágó-, és ütőszerszámnak. Feszítővasnak. Problémákat, kérdéseket feszegetni. Pontos időnek. (Üt az igazság órája, eljön az igazság pillanata etc.). Szokták dobálni, egymás fejéhez, arcába vágni. (Ha megdobnak egy igazsággal, dobj vissza egy másikat.)
Az igazság jóformán az egyetlen dolog, amelyről az emberek, ha az övék, azt szeretnék, hogy másoké is legyen. És viszont: nem akarják magukénak a másét.
[1] Egy medvekutató feljegyzései