minden hajnal így kezdődik taxiállomásként n
ézek a fémes égre a sarkon most fordul be a mez
telen konyha kőpadlóján más színű minden k
ocka felfalják az itt-ott lelógó fények össze
fut a szivárvány a vadonnal a szedett vedett
széllel bóklász a némaság karjában érlelődik n
incs kezdete nincsen vége minden hajnal így kez
dődik a lépcső házában darázs a nagy barna terem zongora lépked feketefehér
fehérfehér fehérfekete bronz korongoz a körfolyosó karfáján és foly
óként kapaszkodnak partjai kikötősen a stéglá
bakon örökre lefutott harisnyaszem szalad az é
gen kendőt int fejemen nő a fészek minden
esztendő visszarepít minden hajnal így kezdődik taxiállomásként érkezem és a szavak
folyton visszanéznek
Megjelent a Műút 2016057-es számában