ülünk a bádogereszben ketten a holdernyő kattan
ásig húzza a fényponyváját kockáznak az ég
i pányváról szabadult vadcsillagok dob
nának velünk szerelemhetest elveszejt
ett fényhamvaikból a tetőgerincen alácsor
og a rozsdafolyó...
minden hajnal így kezdődik taxiállomásként n
ézek a fémes égre a sarkon most fordul be a mez
telen konyha kőpadlóján más színű minden k
ocka felfalják az itt-ott lelógó fények össze
fut a szivárvány a vadonnal
amikor pedig meglátlak még nem szeretlek
kíváncsiságfoszlányok lógnak a vágy szárítókötelén
feltétlen reflexes figyelmetlenségek májusi
rügyrongyok virágcafrangok horizontot hullámverő
tengerek reminiszcencia ingvállak újjászerveződő
évszakok