Az ágyban homorú hátad íve
válaszolt ölelésem hőjére
& Harlem alig ébredezett alattunk,
amikor egy romos ház megadta
magát. Először néhány tégla,
aztán évtizedek zuhantak az útra,
épp ahogy egy busz bekanyarodott.
Az utasok valaki más emlékeinek
romhalmazából menekülő robajló
portól fulladoztak.
Két tömbnyire a gravitációtól
én beléd nyomódva, beléd és el
a zuhogástól. Nem tudtam
a neved, úgyhogy szádba
csókoltam egyet. Azt gondoltam,
ma reggel van kit ölelnem,
de csak magamat ölelhettem, miután
kisétáltál a szirénazúgásba.
Mohácsi Balázs fordítása