Soulbitch

fénycsóvák, egymásba ölelkező autók sora. ez is addig tiszta, amíg nem beszél, csak a cigifüst, a vágóhíd melege. apára várok, mocskos éjszakák jönnek, anyára várok, lépcsőházban vacogok, a levegőben arzén, túlélem, még azért is. tiszteld a fára kötött tetemet, a tied.

fénycsóvák, egymásba ölelkező autók sora.
ez is addig tiszta, amíg nem beszél,
csak a cigifüst, a vágóhíd melege.
apára várok, mocskos éjszakák jönnek,
anyára várok, lépcsőházban vacogok,
a levegőben arzén, túlélem, még azért is.
tiszteld a fára kötött tetemet, a tied.

varjúnak születtünk, a galambság csak utópia.
vonat áll meg az ajtóm előtt, elmosódott fej
a harmadik ablakban. végighányt éjszakák vagyok,
falak közé besimult szerelmespárok,
idegből kötött pulóverek szeptemberi estekre.
párologhatnál, mint a hegyek közé fojtott köd.
eső van. halk mozdulat, széknyikorgás,

félszek belédköltözése, iszony kiszipolyozása,
ánizs és menta, halászok szamosba dobott
fehér keszkenője, fennakadt furdalás. lenyeltem.
a szobámban nincsenek évszakok, csak madarak.
azóta változtak a dolgok. neked szabadság kell,
én nem tiltok, magam ajánlom. széttárt édent,
macskaszerelmeket, fészekdorombolást, kávét.

magadnál tartasz, nem engedsz a kettőnkből.
jó. nekem marad a fúzió, dobhangodra tánclejtés,
belédképzelve a jóindulatot, törődést, giccseket.
álmomban zuhantunk, kaptam tőled egy cetlit,
én is szeretlek, kicsilány, ha túléljük, ígérem,
nem hagylak többé egyedül reggelre
. sokat
kellett dicsérjük istent, ettem az ostyát.

a halálról semmit sem tudni, csak az áldozatot.
megmaradok aggódó kéjtulajdonosnak,
feszülő mellbimbóim között teaillat párolog,
torkomban kereszt, úgyis lecserélődünk,
a sor végtelen. megszökött akarat,
bent ragadtam magamban, megöl, hogy nincs
bennem szemérem, hát öljön, hogy így születtem.

szógettó. meggyötörni az egyistent, mindenek
végén ne feledjen, mindenek végén álljunk
ketten, tocsogva a leheletben. kerülöm a felszínt.
beleszédülsz pálinkád, cigid, kurvaságod látványába.
a régi szagoddal az ablakkal szemben állni, most jó.
érzem a bőrömben, beleremegek a télbe,
nézi, ahogy vetkőzöm, sós ízű a szám.
másvilági elvonó, idegeneknek belépni tilos.
érzem a sarat két nap után is, ráncaim
hegyek közé zárva, aludni kéne, lassan a nap is
feljön. nem fontos. pötyögök. fél órára innen
van egy bolt, ami hajnalban is nyitva,
virág, amit sose láttam. mint egy kutya,
akarok új falkát keresni. viszlát.