A valóság nevű fikció | „Szintetikus művalóság” | megismerhetetlenség-érzés | húsba vágó tapasztalatok | Éjre vált a világ | becsúszik egy-egy ereszkedő versláb | a perverz osztályharc rendkívüli állapotában | Mercedes Benz | de csak némán izzadok
Apám ennyi idősen már bácsi volt | Történeteink vége | anyám halála után járt nálam egy nő | a neve, a szeme, az arca a tiéd | Alternatív irodalmi tények | számomra kicsit jelmezbálszerű a város | Korlátozott mágia | metamodern horror | Szomorúan vírus | tökéletes zsákutca | Tiszaeszlár’
Első valódi többesszámom | Nirvánia ünnepel | Nem akarom még látni, amit percek óta nézek | A matéria extázisa | minek magyarázni a gyászt úgy sincs jó válaszom | Szenvedő testek és (hason)másaik | „Saját belembe töltsenek?”
Isteni játék | Három profi: a veterán, a filológus és a méregkeverő | A pillanatnak élő ember vagyok | se rá se máshova se senkire se nézni | milye napaa zilyen | „… ezt a kutyát is elvette tőle” | az alkonyat lírája küszködik az értelemmel | Egyik nő sem tanú és nem kívülálló
Garaczi 60 | A tagadni kívánt valósággá teszi magát | száradásig már nem veszek levegőt | két csend közötti kortyokká lettem | koalíció, szuverenitás, koalíció, szuverenitás | Bárkit megállásra késztet | SZEM | Kittler | Az elhavasodás és a burzsoázia tudata | A háború az háború az háború az háború | az angyalokat vacsorázzák | egy csodálatos kannibalisztikus sóvárgás
egy miskolci hajléktalan | Hogy megy a sorod? | milyen a rend rendje | az írott betű és az élet | újra egy bágyadt esti elrugaszkodás a tereptől | A távozó én | Süllyedni az égig | „Az istenek is űrhajósok voltak”
kottázni kellene | Hogy kell átmenni a hídon? | A tartózkodás etikája | Meddő korona | felnőni a sárgához | ahova a kést szúrtad | A sokfejű fenevad | elsimítani a tested egy üveglapon | A humanitás verziói | próbáltalak felmenteni
Nyilas 50 | Ha lenne egy kiadóm | Üvölt a gyerek | A világ, mint milyen | Pofonegyszerű, kedves Kripkém? | A főzés az élete | techno-humán hullámok | „Nem holmi vidámpark” | és bolondgomba nő egy torony alján
alvó anya és apa | az ember picinyke játékos | Próbababák találkozása tilos | Anyám arra gondol, apámnak kellene meghalnia | Az emlékezés hideg bugyraiban | Schrödinger macskája | vegye a kezébe a kötetet | Úgy, amilyen | léleknek nevezett üres levegő | meg az inkontinens szavak
Két dolgot mondhatunk | A pokol kiváló hely | tudtam őt is sajnálni, rajta keresztül magam | Kritikus figyelem | ekkor már nem én irányítottam az eseményeket | Az érzékelés hídjai | Zsákokat kereső foltok | Rákos kisgömböc