arteria decrescendo

Zöldi Meliton: arteria decrescendo
Zöldi Meliton: arteria decrescendo
Fehér vonalak a csillagaim. Lankad a völgymeleg ködmenet. Napfénymentes árnyékrudak, kátrány-kesztyűk mentenek. Vörösen virít a maradék szépség a skalpok alatt. A lábak felett kúszik a homály, hogy ne lássam, ami fájdalmas lehet. Tócsaképek feketén. Tenyérforgács, érhalál. Peremre fújta – mint…
Leginkább a fészek ágai tudnák elregélni, milyen volt
a villanykapcsolók reggele. A redőnyök zuhataga.
És a csordogáló csapok ár-apálya. Fuvallata
a köhécselő padló reccsenéseinek. És pont.