Az álarc
Mindig is így ment ez itt: alighogy elvonult a vihar, elősereglettek vityillóikból és házaikból, s a dűnék között leszállingóztak a partra, izgatott reménykedéssel, hogy szerencséjük lesz és találnak valami értékeset. Mintha valamilyen hívást követtek volna, egy felszólítást, úgy mozogtak; ha a vihar által partra sodort holmik közt valami rendkívülit fedeztek fel, meggyorsították a lépteiket. Elégszer megfigyeltem már.