Réz Anna

(Yascha Mounk: The age of responsibility. Luck, choice and the welfare state. Harvard University Press, 2017) Réz Anna (Fotó: Mohos Máté) Jár-e az ingyenes állami egészségügyi ellátás azoknak, akik valamilyen káros szokásuk (például dohányzás) vagy extrém hobbijuk (veszélyes hegycsúcsok megmászása,…

Réz Anna esszéje Michelle Ciurria: An intersectional feminist theory of moral responsibility című könyvéről a Műút Kiskátéjában

Amikor egy társadalmi mozgalom egyik pillanatról a másikra berobban az életünkbe, kisajátítja az újságok főcímeit és a Facebook-falunkat, nincs sok idő gondolkodni – és a legritkább esetben van szükség filozófusokra. Megyünk vele, hiszen az ügy fontos, és ki tudja, mikor…

Réz Anna írása Kate Manne: Down girl. The logic of misogyny című könyvéről a Kiskátéban

Az Implicit bias and philosophy második kötetében, amely az implicit előítéletekkel kapcsolatos erkölcs- és politikafilozófiai tárgyú írásokat tartalmazza (az első kötet a téma metafizikai, ismeretelméleti és nyelvfilozófiai aspektusaival foglalkozik), még diadalmaskodik a progresszió. A társadalom (de legalábbis azok a nyugat-európai és észak-amerikai országok, amelyekben a kötet szerzői élnek, vagy legalábbis ezen országok egyetemi tanszékei) egybehangzóan elítélik a szexista és rasszista megkülönböztetés minden formáját, következésképpen minden ember (de legalábbis minden nyugat-európai vagy észak-amerikai egyetemi ember) abban érdekelt, hogy ne viselkedjen diszkriminatívan. Vagy azért, mert ez amúgy is ellentmond az értékrendjének, vagy „pusztán” azért, mert az ilyen viselkedést a közösség szankcionálja.

Szabad akaratról beszélgetni hálás feladat, mert alig akad ember, aki ne érezné át azonnal a vita tétjét. Egyesek attól tartanak, hogy hasztalan küzdenek genetikailag kódolt vérmérsékletük és pszichés örökségük ellen; másokat az nyugtalanít, hogy az isteni mindentudás és előrelátás nem fosztja-e meg őket a döntési szabadságuktól; megint másokban súlyos erkölcsi aggályokat vet fel, amikor a bíróság nyomorban és szeretetlenségben felnőtt személyeket ítél el. Bár a filozófiai szakirodalom számára ezek élesen különálló kérdések, mégis hasonlóan szorongató és nehezen kezelhető kétségeket ébresztenek bennünk azzal kapcsolatban, hogy valóban azok a szabad, autonóm és felelős személyek vagyunk-e, akiknek magunkat és másokat tartani szoktuk.