Holnaptól új szerzőgárda jegyzi a Nőtérfél rovat tárcáit, fél éven keresztül csütörtökönként Bencsik Orsolya, Izsó Zita, Nagy Bernadett, Nagy Ildikó Noémi és Tallér Edina írásait olvashatják majd.
Bencsik Orsolya (1985, Topolya, Szerbia), író, költő, honleány, az SZTE BTK Modern magyar irodalom tanszékének doktorandusza, a szabadkai Symposion képzőművészeti és irodalmi, kétnyelvű folyóirat egyik (néha lappangó) szerkesztője, valamint a szintén szabadkai kARTon kétnyelvű kulturális fanzin magyar főszerkesztője. Kötetei: Kékítőt old az én vizében (Forum, Újvidék, 2009 — versek, hosszúversek, prózaversek és e-mailek), Akció van! (JAK–Prae.hu–Forum, Budapest–Újvidék, 2012 — rövidprózák). Műfordításkötete (Orcsik Rolanddal közösen): Ana Ristovic: P. S. (zEtna, Zenta, 2012 — versek). Díjak, ösztöndíjak: Sinkó Ervin Irodalmi Díj (2009), NKA Gion Nándor prózaírói ösztöndíj (2010), Szirmai Károly Irodalmi Díj (2012). A budapesti Könyvfesztivál keretén belül megrendezett Európai Első(próza)könyvesek nemzetközi fesztiválján Akció van! című kötetével képviselte Magyarországot. A JAK és a FISZ, valamint a SÍN-tér Kulturális Egyesület tagja. Prózáit angol, szerb és bolgár nyelvre fordították.
Izsó Zita 1986-ban született Budapesten. Az ELTE jogász szakán végzett, 2007 óta publikál verseket és műfordításokat. Gérecz Attila-díjas, első verseskötete 2011-ben jelent meg (Tengerlakó, FISZ). Jelenleg a FISZ világirodalmi sorozatának szerkesztője. Honlapja: ayhanizso.blogspot.com.
Nagy Bernadett (1987) felsőfokú tanulmányait a Miskolci Egyetemen kezdte, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán 2012-ben fejezte be. Irodalomkritikával 2007-ben, az akkor induló Műút folyóirat kritikai műhelyében kezdett foglalkozni, azóta változó intenzitással publikál. Jelenleg New Yorkban él.
Nagy Ildikó Noémi Vancouver (’75) -> Brooklyn -> Connecticut -> Budapest (’93) | Zeneművészeti Főiskola (’97) -> ELTE (’03) | Fordítás (irodalom, film) | Írás (próza) -> Eggyétörve (Palatinus, ’10) -> Oh Bumerang (Jung und Jung, ’12) | Zene (brácsa)
„Eredetileg zenésznek készültem, és nem sokat tudtam a kortárs irodalomról. Kanadában születtem, Amerikában nőttem fel emigráns szülők gyermekeként, de lélekben Magyarországon szerettem volna élni. Sokat költöztünk, nehezen barátkoztam, és miközben készültem a zenei pályára, írogattam, naplókat, kitalált történeteket. Érettségi után szüleimet, Amerikát hátrahagyva Budapestre költöztem, zeneművészeti főiskolára jártam, ekkor kerültem intenzív kapcsolatba a magyar nyelvvel és a kortárs magyar irodalommal is. Sokan segítettek az évek alatt, könyveket adtak a kezembe, kijavították az írásaimat, tanácsokkal láttak el. Nem lettem zenész, és pár éve magyar nyelvű kötetem jelent meg, ami még ma is hihetetlen számomra. Zene, irodalom, Budapest, szerelem, egész életemben erről álmodtam.”
Tallér Edina író, két gyerek édesanyja. Budapesten él. 2010-ben jelent meg A húsevő című rövidregénye és Egy perccel tovább című drámája. A Hajtűkanyar és az Irodalmi Sátor alapítótagja. Lehetek én is című regénye 2013-ban jelent meg.
„Nehezebb életperiódusokban a napjaim csúcspontja a futás, könnyebb periódusokban az egyik csúcspontja. Nagy öröm mindig. Kezem, lábam, tüdőm, mindenem van, élek. Ennyi épp elég a boldogsághoz, ha az ember fut.”