Ég a napmelegtől a kopár szík sarja,
Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta;
Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben,
Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben.
Tüzes a melegtől a kopár szík sarja,
Az ég alatt szöcskék legelésznek rajta;
Fölösleges fű nincs a tors közt kelőben,
A juhásznak se zöld, nagy határ mezőben.
Tüzesen süt le a nap meleg sugára,
Az ég tetejéről szöcskére, bojtárra;
Fölösleges fűszál tors közt alig vagyon,
A juhásznak pedig melege van nagyon.
Tüzesen süt le a nyári nap sugára,
Az ég tetejéről a juhászbojtárra;
Fölösleges dolog sütnie oly nagyon,
A juhásznak úgyis nagy melege vagyon.