az ember ott van a helyén

De jó az Orchard Streeten, puffancskabátok, hosszú gatyák, jó bakancsok, élvezd, mondja a fekete árus, egy másiknál elemet és kazettát veszek a kis zsebmagnómba, az árus beleteszi, szeret babrálni vele, örülök, hogy megcsinálja. Belegagyogok, közvetítek, itt aztán egy lélek sem érti, amit mondok. Kínaiak nyájasan rám néznek, ilyen szemérmetlen még sosem voltam. Nem lehet, hogy az ember ott van a helyén, ahol szemérmetlen?

 

(Konrád György: Coloradói szép napok. Följegyzések 1988-ból [részlet])
Fotó: Szabó J. Judit