„Vész a tavasz és vész a nyár is,
veszett az ősz s vesztett a tél”
hótlan havatlan advent hasztalan
havaznék benned én tavasztalan
ki nyártalan hisz kedve már nyaratlan
hiába gyúl ki minden árnyalatban
szótlan havatlan advent hasztalan
havaznék én reményt tavasztalan
az őztelen szív szinte ősztelen
fegyverletétel nincsen győzelem
hótlan szavatlan advent hasztalan
tavasznék benned én tavasztalan
ha tétlenült lét fénylik téltelen
mint emberség utáni értelem
szótlan havatlan advent hasztalan
havaznék egyre fényt tavasztalan
talan s telen ki lettem én teletlen
ha hullhatatlan ringok életemben
ki halhatatlan minthogy élhetetlen
Kovács András Ferenc: Változatok a változatlanra (Variációk József Attilára)
K. A. F.: Álmatlan ég, Koinónia, 2006, 57.