Vége a nyári szabadságnak, megszólalt már az iskolacsengő, az egyetemeken pedig épphogy befejeződik a tantárgyfelvétel, amikor a 13. Jameson CineFest megnyitja kapuit. Hazai viszonylatban ideálisabb aligha lehetne az időpont, az viszont talán már kevésbé köztudott, hogy a nemzetközi fesztiválkalendáriumban piros betűs ünnepeknek számító rangosabb mustrákhoz viszonyítva is remek az időzítése a miskolci fesztiválnak. Az, hogy évek óta Berlin, Cannes, Karlovy Vary, Velence, Toronto és az amerikai függetlenfilm Mekkájának számító Sundance Filmfesztivál java látható a miskolci Művészetek Házában, a programszervezők éles szeme mellett szeptemberi dátumának is köszönhető. Ekkorra a Sundance filmjei már megjárják a nagy európai fesztiválokat, Berlin, Cannes és a közép-európai térség egyetlen A-kategóriás fesztiváljának számító Karlovy Vary premierjei pedig már más filmszemlék számára is elérhetők. Ráadásul a moziforgalmazásra kiszemelt fesztiválfilmek is jellemzően a fesztiválturné és a nyári művészfilmes uborkaszezon lejártával kerülnek a mozikba, így a Jameson CineFest által kínált premierlehetőség kiváló beharangozója a rákövetkező mozibemutatónak, amivel egyre gyakrabban élnek is a hazai terjesztők.
Az időzítés mellett hazai és külföldi viszonylatban is sokat nyom a latban egy fesztivál megítélésénél a filmek mellé felsorakoztatott alkotók és sztárok névsora. Fesztiválkörökben ismert rendezők közül már többen is megfordultak Miskolcon, igazi mozicsillag viszont tavaly járt itt először Claudia Cardinale személyében. Az olasz film dívája után korunk egyik legsokoldalúbb és legizgalmasabb francia színésznője, az Oscar-díjas Juliette Binoche érkezik idén a városba, és az ő főszereplésével 1993-ban készült Három szín: Kék (rendezte: Krzysztof Kieślowski) nyitja a 13. Jameson CineFestet.
Juliette Binoche meghívása és az idei program is azt mutatja, hogy a fesztivál az elmúlt alig több mint egy évtizedben Magyarország egyik vezető kulturális eseményévé nőtte ki magát. A tizennyolc versenyfilm (Cannes-ban ez 18‒22 között mozog) számát tekintve a legnagyobb fesztiválok mintáját követi, és felhozatalát is a rangosabb nemzetközi filmes mustrákról válogatja. A teljesség igénye nélkül emelnék ki ajánlásként a gazdag kínálatból párat, kezdve rögtön Cannes idei nagy felfedezettjével, a Toni Erdmannal (rendezte: Maren Ade). Az Arany Pálmára leginkább esélyesnek tartott német vígjáték azóta több fesztivál közönségét is meghódította, és ez a film veheti át San Sebastianban az idei FIPRESCI Grand Prix-t, azaz a filmkritikusok nemzetközi szövetségének nagydíját. Maren Ade elgondolkodtató komédiája ritkaságszámba megy a német filmgyártásban, de a filmfesztiválok kínálatában is.
A családi összejöveteleken elemi erővel felszínre törő érzelmek sok rendezőt megihlettek már, de kevesen tudnak olyan feszült és felfokozott hangulatot teremteni, nem utolsósorban pedig olyan remek alakításokat kihozni a színészeikből (ezúttal Vincent Cassel, Nathalie Baye, Marion Cotillard, Gaspard Ulliel és Léa Seydoux), mint a 27 éves Xavier Dolan, akinek első rendezése óta bérelt helye van Cannes-ban. A Juste la fin du monde/It’s Only the End of the World/Ez csak a világ vége a fiatal kanadai rendező hatodik nagyjátékfilmje. Dolan filmjénél visszafogottabb hangvételű, ám nem kevésbé éleslátó és feszültséggel teli Hajdu Szabolcs családi drámája, az Ernelláék Farkaséknál/It’s Not the Time of my Life, mely idén Karlovy Varyban elnyerte a fesztivál fődíját. A lakásszínházi előadás nyomán született független film az egyetlen, ám annál erősebb magyar versenyző a 18 filmből álló mezőnyben, bár Anca Miruna Lăzărescu német–román–magyar–svéd koprodukcióban készült filmjének (Die Reise mit Vater/That Trip We Took With Dad/Utazás apánkkal) is van magyar vonatkozása.
Cannes-ban sokan Sonia Bragát tartották esélyesnek a legjobb női alakítás díjára Kleber Mendonça Filho Aquarius című filmjében nyújtott teljesítményéért. A díjat végül nem Braga kapta, de a CineFesten még részesülhet elismerésben a brazil–francia koprodukcióban készült dráma, ahogy a szintén Cannes-ból érkező és az Un certain regard szekcióban hatalmas sikert aratott Captain Fantastic is (rendező: Matt Ross) Viggo Mortensennel a főszerepben.
Miskolcon versenyez az idei Sundance díjnyertes filmje, a Swiss Army Man/Az ember, aki mindet tudott (rendezte: Dan Kwan és Daniel Scheinert) Daniel Radcliffe és Paul Dano főszereplésével. A Torontói Nemzetközi Filmfesztivál és a Sundance után a miskolci versenyprogramot erősíti Kelly Reichardt filmje, a Certain Women/Egyes nők, melyben Kristen Stewart, Michelle Williams és Laura Dern nyújt emlékezetes alakítást. A Sundance tehetséggondozó programjából nőtt rendezővé Joshua Marston, akinek rejtélyekkel teli Complete Unknown/Akit senki sem ismer című filmje szintén versenybe száll a fesztivál fődíjáért. Ha már a díjakról van szó, meg kell említeni, hogy idén a Jameson CineFest vadonatúj versenykategóriát hirdet CineNewWave néven. A díjat — egy kortárs magyar képzőművész munkáját 1500 euró értékben a MissionArt Galéria felajánlásában — a legszebb képi világú alkotás veheti majd át.
Az amerikai független film szerelmeseként és a Sundance filmfesztivált sokszor megjárt kritikusként még egy Sundance-felfedezettet emelnék ki a versenyprogramból: az új-zélandi Taika Waititit, akinek legújabb filmje, a Hunt for the Wilderpeople/Vademberek hajszája látható a napokban Miskolcon.
A CineFest idei életműdíját Makk Károly kapja, akinek Szerelem című filmje előtt májusban hajtott fejet a Croisette. Miskolcon a Makk-életmű több darabja is látható lesz, sőt a 90 éves rendezővel Báron György filmkritikus is beszélget majd.
Zárásként pedig két személyes kedvencet ajánlanék a programból: az idén induló Midnight Screenings éjszakai borzongást kínáló szekciójában látható a dél-koreai zombifilm, a Busanhaeng/Train to Busan/Vonat Busanba — Zombi express, amelyhez Cannes-ban a vetítés előtt még túlélőkészletet is osztogattak. Humorban és váratlan fordulatokban bővelkedik Paul Verhoeven Elle című filmje is Isabelle Huppert-rel a főszerepben, akit Michael Haneke A zongoratanárnője óta méltán tartanak az egyik legbevállalósabb színésznőnek.