Michael Schumachernek, a századforduló híres autó-
versenyzőjének idős korában volt egy különös, visszatérő
álma: a monzai pályán sikerült végre olyan sebességet
elérnie, hogy a verseny végeztével hiába szállt ki diadal-
masan a tűzpiros Ferrariból, hogy a dobogó tetejéről
pezsgőt locsoljon szét; asztrálteste tovább gyorsult, s ma
is megállíthatatlanul ott köröz, a mindenkori nézők
számára láthatatlanul, de szintúgy valóságosan. Tévedése
abban áll, hogy azt hiszi: álmodja mindezt — ellenben a
dolog úgy áll, hogy esetében rövidre záródott a lélekván-
dorlás: időről időre hol a visszavonult „champion”-t, hol
a sebesség mámorából visszatérni többszörösen képtelen
monzai győzőt lelkesíti át. Ám, mivel a lélek nem lehet
egyszerre két helyen, így rendre „megfeledkezik magáról”.
Megfeledkezik magáról. Megfeledkezik magáról.
Turányi Tamás: Az ok, a feltétel és az alkalom
T. T.: Kerek Szeptember, JAK, 2006, 51.