Valakivel összeütközött. Csak úgy ropogtak a bordái, a fájdalom meg csak nem, meg csak nem múlt. Furcsa, bujkáló, megfoghatatlan fájdalom volt. „Mégis milyen?”, kérdezte az orvos türelmetlenül. Sóhajtott, most nem önsajnálatból, hanem mert így tudta, múló pillanatig, lokalizálni a fájást. „Mintha nagyon szomorú volnék.” Csontsérülés nem látható.
Esterházy Péter: Kis magyar pornográfia, Magvető, 1984, 231.