Ez aljas, bárgyu tömeget
— Ó, mily öröm! — megvethetem;
Ismét a magamé leszek,
Új pályatér nyilik nekem.
Vér és szokás unt szálait,
Ezer bogát elszaggatom.
Él bennem és szilárd a hit,
Hogy úr leszek még magamon.
Nem fog nyügözni szolga-gond;
Köznap munkája nem gyötör;
Lerázhatom a gyáva port,
Mely most még hervaszt, öldököl.
Komjáthy Jenő: Még egy tusa!… (részlet)