Akkor később
(Kovács András Ferencnek)
helyesen kivételből eredetszakasz
különös szerephangulat kénytelen
varázsválaszhoz vél ereszalj lékez
dobásából hálósa ismeretfölösleg
beáll angyalfiamagányt némasánc
pereme egyszerűnek verve szerint
szorongásalakos ízek zár végképp
Alighanem
(Szkárosi Endrének)
méri egyre hirtelen szabadszáj
hátországlakatból kénsárga lel
lúdtollát üllőnyéli kútcsavarás
szellőzve dadás műti területén
csőbaltába vaksíró hanghónap
történettulajdont órása viszont
korántsem menny is alatt friss
Átfuttatás
(Garaczi Lászlónak)
léttétes háláltan elemmel kagylót
párol hű erőtérnek pír vízesésház
kényelme netán lékküldetés távol
vázsáv simán hanyagszéllel teher
miután kispercen lágykanyart kár
telehúz csík vámháztól mindazon
bullaszín sorra kerengő vérelőleg
Isten mielőtt
(Kemény Istvánnak)
fel égi hirtelen pakolástörmelék
kezdés aligha királlyal területes
percérzelme lobhajlat tárólelkét
lehetne kiszólja lapos ám háttal
mélyen dologízelítő tartásán tűr
szenthártyás képe szökőárnyom
hurokszint úttól hazadal levezet
Örökkön él
(Pozsár Istvánnak)
nehezékodvas egyensúlykorlátot
térülte továbbszeretve jelenléték
szemből vásárházi kellene részel
tekintély szívet ér terhén ha rom
hozzá általános táv évelőn jóság
valószínűleg kievez országa úgy
mélyről oka van tűnő komorsors
Pedig innen
(Rőczei Györgynek)
begyessel élharcost félreszól
maradásszélre túl közhaszon
zászlóheg szitáltat annyiszor
észlel hagyatékzáróra sajkát
látszatnak görbület örömmel
pontosa elvéli hallatán nehéz
csatolásköpeny kacsol lékest
Megjelent a műút 2015049-es számában