Halak kora / Én, drága barátom, itt iszok hat hete / ma ünnepli az ördög a születésnapját / A halál árnyékának völgyében / Ha a helyzet megváltozik / Fuss, bika / folklórrendőrök / A Törvény szövedéke / a norvég, aki olyan jól és keményen dolgozott / már túl hülye meghülyülni
Rémország fölött villámlik az ég / Érdekfeszítő és szenvedélyes / elnézlek egyre te szánalmas féreg / Az „érzékelés újratanulása” / Csak háta van, mint a megbánásnak / otthon hagyta az istent / Határátlépések / és mielőtt lezuhantam volna / véresre vakarom a csuklóimat
Hatalmas, aranykeretes, szobabelsőt ábrázoló festmény foglalja el a színpadot. Egyik oldalán tekintélyes méretű szarvasagancs látható, felette Welcome to Transylvania felirattal. A kép jobb felére kanapét festettek, rajta középkorú férfi ül, mögötte hasonló korú, mosolygós tekintetű asszony. Az idill valóban festménybe illő, de túl szép ahhoz, hogy sokáig tartson. Amint a színpad oldalán elhelyezkedő három zenész játszani kezd, a festmény középen elválik, és lassan feltárul mindaz, ami mögötte van. Első pillantásra ugyanaz a szoba látszik, némileg mégis más. Rejtvényújságok feladványaihoz hasonlóan a lényeg a Bányavakság esetében is a festmény és a mögötte lévő, azonosnak tűnő, de mégis fontos változásokat mutató kép között rejlik. Az előadás haladtával egyre mélyebbre látunk a festmény mögött rejlő világba anélkül, hogy egy pillanatra is elhagynánk a díszletként szolgáló nappalit.
