A tavalyi év az 1956-os magyar forradalom 60. évfordulója jegyében telt, amelyet számos konferencia, kerekasztal-beszélgetés, filmvetítés, kiállítás, kötetmegjelenés kísért hazánkban és a világban. Nem volt ez másképp Olaszországban sem: Róma, Bologna, Firenze, Genova, Nápoly — csak néhány a sok város közül, amelyekben megemlékezéseket, programokat tartottak. Magyarországon a jeles évfordulóhoz kapcsolódott egy olasz mű: Roberto Ruspanti eredetileg 2002-ben a Rubbettino Kiadónál megjelent Quel treno per Budapest című regényének magyar nyelven való közelmúltbeli publikálása is, amelyre (megannyi, az emlékévhez kapcsolódó kiadvány megjelenéséhez hasonlóan) az 1956-os Emlékbizottság támogatásával került sor.
Dante Alighieri (1265–1321) Isteni Színjátéka (kb. 1307–1321) sokak szerint minden idők legkiemelkedőbb, felülmúlhatatlan alkotása, hogy csak a legtöbbször idézett véleményeket említsük, Babits Mihály a világirodalom legnagyobb költeményeként vélekedik róla, Jose Luis Borges a mindenkoron írt legnagyobb irodalmi műként tartja számon. Dante és a Divina Commedia jelentősége valóban óriási mind az olasz irodalomban, nyelv- és kultúrtörténetben, mind világirodalmi és egyetemes kultúrát illető hatásai tekintetében.
Umberto Eco számára megszűntek az értelmezés határai. Az író, irodalomtörténész, középkorkutató, szemiotikus, filozófus, esztéta, egyetemi professzor Eco február 19-én hunyt el milánói otthonában, a világ, a kortárs olasz és egyetemes kultúra pedig egyik legjelentősebb és legsokoldalúbb alakjával lett szegényebb.
A magyar olvasók körében is egyre ismertebb Niccolò Ammaniti új könyvéről, a 40 éve elhunyt Pier Paolo Pasoliniről, s az olasz filmművészet évfordulós nagyságairól a friss Kikötői hírekben.
A 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál olasz vendégéről, s a cannes-i olasz jelenlétről.
Az évtizedek során a Nutella, ha nem is szorosan a kulturális életnek, de a fogyasztói kultúrának és az olaszok (valamint sok más nemzet) mindennapjainak szerves részévé vált, és bizonyára többen is egyetértenek azzal, hogy akár Umberto Eco írásait vagy Enrica Tesio első regényét (esetleg blogjait) olvassuk, akár az olasz költészet jelentős alakjaival-verseivel ismerkedjünk, akár A rózsa neve filmadaptációját vagy Az édes életet nézzük meg (újra) — mindegyik mellé jól eshet egy szelet Nutellás kenyér.