Dévai Lili

Dévai Lili

Esztétikát tanult, játszott színházasdit, játszik dolgozó nőt, méripoppinszt, fest képet, falat, szájat, szemet, ír és költ. Bekötőutakon bolyong és térképeket rajzol róla.

Jóslat, vakfolt

Figyelj, mert könnyen beleeshetsz
abba, hogy bizonyos részleteket
önkényesen pakolsz halomra, mintha
jelentéssé állhatna össze bármi. Napi-
lapokból, rutinból aprított kollázs,
hunyorgó szemmel a szemcsés szöveg.

Ne turkáld az ételt,

...a nézéséből tudom,
hiába bólogat lassan, egyenletes ütemben
némán velem szemben, ismerem mondatait.
Amit mesélek, arra általában lesüt, hallgat.
Jó, te tudod… Ismerem a folyamot, ami beáll
ilyenkor. Hártyás csöndjének elég egy repedés,
mélyén a sodrása állhatatlan. Egy utcára tőlünk,
a körúton elhalad valami nagy.

’kvart’ lefelé

Nem tudom, te hogy vagy vele. Mikor hirtelen
megcsúszik kezemben a tejesüveg, és későn
korrigálok, általában nevetek. Csak úgy spriccel.
Hozzá persze anyázok is, mindegy. Van egy tört-
másodperc, míg a test könnyű, bevégzetlen. Nincs
rá igém. Ami lóg a levegőben, megesik rendszerint.

A varázsló kertje

Mire jössz, kiürítem a kertet.
A szőke lonc közt elgereblyézem
az árvahajat és tövig a zavaros
zöldeket. Felhizlalok minden
lombot, hogy árnyékuk a húsba,
mint köröm, nőjön be szótlan.