Seres László 1968-tól 1970-ig New Yorkban élt, tanult, festett. Dokkmunka a kikötőben, ösztöndíj a Cooper Akadémián, közös élet a hippikkel Long Islanden, és bár a többiek elmentek, ő sajnos kihagyta Woodstockot. Aztán katonai behívó Vietnámba, de akkor már inkább haza. Miskolcra visszatérve megfesti életműve első felét, majd 30 évig egyáltalán nem készít képeket. Részint a MissionArt biztatására kezdett újra festeni, öt év után most egyben láthatjuk az életművet, régi és új képeit az 1968–2013 közötti időszakból. A MissionArt Galéria kiállítása a B55 Galériában április 16-án (kedden) 18 órakor nyílik Budapesten, a Balaton u. 4. szám alatt.
Hangulatvideó a költészet napi Deákpoézis eseményeiről.
A képregény egy sajátos formanyelvvel rendelkező elbeszélő médium, állóképek — gyakran szöveggel kísért — narratív sorozata. Az iparszerűen, több szerző által készített alkotások ugyan ismertebbek a laikusok számára, a médium igazi változatosságát azonban nem ezek, hanem a személyes önkifejezésre használt szerzői képregények biztosítják. A szerzői képregényeknek pedig nagy szeletét teszik ki az énelbeszélések, amelyekben sokszor szabadon keveredik az autobiográfia az autofikcióval. Bár a képregényes önéletírások bő fél évszázados múltra tekintenek vissza, a műfaj csak az elmúlt évtizedekben terjedt el igazán.
A Műút folyóirat és a Teleki Tehetséggondozó Kollégium által meghirdetett Deákpoézis 2013 című középiskolai verspályázat eredménye
A Határtalan napokon Szabó Róbert Csabát, a marosvásárhelyi Látó szerkesztőjét Korpa Tamás kérdezi videóinterjúnkban.
Németh Zoltán válaszol Jenei László kérdéseire a Határtalan napokon. Villám-videóinterjú.
Szó esett Pilinszkyről, ahogy megrendülés fedezhető fel a szemében, ha saját verseit olvassa, Istenről, akit, mondja Marno, nem lehet sem szeretni, sem gyűlölni, hiszen nem tudunk róla semmit, arról, hogy az Apokrif talán a leghumorosabb apokaliptikus vers és hogy Ernst Jandl mennyire jó brutális egyszerűségében, amit kevesen tudnak végigcsinálni egy versben.
Beszámoló Marno János és Kerber Balázs estjéről.
A Határtalan napok (Miskolc, 2013. április 5–7.) során meghívott vendégeinkkel villáminterjúkat is készítettünk. Demény Péter válaszol Korpa Tamás kérdéseire.
Az ajtókat nálunk távirányítással kezelik. Berregő hang jelzi, ha be lehet menni. A siketek nem hallják, nem mozdulnak. Kaptunk több pénzt, hogy több biztonsági őrt vehessünk fel, ők kísérik a siketeket a vizsgálatra. Azt mondták, nem kell egyedül menniük, de berreg az ajtó, odaáll a biztonsági őr, és mire a kísérőik felkapdossák a kabátokat a padról a váróban, már hiába nyomják a kilincset, nem nyílik ki az ajtó. Csak akkor nyílik, ha bentről berregtetik. De nem engedélyezik, hogy az ajtót tíz percen belül kétszer kinyissák. És mire újra nyitni lehetne, már kísérik is ki a siketeket.
Nőtérfél rovatunk új tárcája.
A Magvető honlapján közölt ajánlás a magyar közéleti költészet megújításának bizonyítékaként kezeli a könyvet, mert „valakinek ezt is meg kell tennie”, így a könyv egy nehéz feladat, „ha tetszik, kereszt” vállalása is egyben.
Kritika Kemény István A királynál c. könyvéről, lapunk 2013037-es számából.
