Szabolcsi Viktória (Szabolcsi Ágnes fotója) Mare Pacificum A kék bolygó kékebb felére vittek minket, egy szigetre, ahol csak madár lakott. Albatroszok, pelikánok, cankók, viharfecskék, zátonykócsagok feküdtek a szélbe, és kacagtak rajtunk. Minden kék volt, és minden, ami kék, az övék.…
Vas Vikinek Pislogás a csillár fényében, és az érzéseinkről közösen akart beszélgetés, hogy az érzés kapjon méltó besorolást, akarjon egy beszélgetést, ne kóvályogjon a címkézetlen randevúk, jelenetek sorfala között, mint sírfelirat körül az emlékezést tömörítő mészkő, ne temesse öle alá…
Viola Beáta Felszállok. Éles berregés, ajtócsapódás, nyirkoskabátbűz. A visszapillantóban a sofőr szeme. Kihúzom a zsebemből a kezem, most nem szorítom ökölbe, csak lóg. Lerogyok a hátsó ülésre, lelassul a szívdobogásom. Behunyom a szemem, és hátradöntöm a fejem. Kanyar, döccenő, nyikorog…
Mélységes mély: tükör „Egy seb, mondd, hányszor tudsz hegedni? Emlékezés, hányszor feledni? Feledés, hányszor felszakadni: uj eszmélettel átitatni valami mult fagyott világát, emlékké gyógyult símaságát?” (Fenyő László: Megáll a vándor. 1941, részlet) Gondolkodom, tehát felejtek. Éles ék, emlék, szúr, fehasít,…
Keresztesi József (Fotó: Tóth László) A keserűséghez nigrorumque memor (…) ignium Ízek atyja, sötéten lobogó halotti láng, míg téged dalollak, érintetlenül hagyom a tálcán a citromszeletet, a nádcukrot és azt az egyetlen könnycseppet, a közmondásost, amely nélkül bármely történet adatok…
(Részlet a szerző Nem című, a su\curesale kiadónál megjelenés előtt álló kötetéből.) Kemény Lili (Fotó: Szőcs Petra) Nagyjából az történt, amire számítani lehetett: az emberek berúgtak és hazamentek. Másnap reggel megjelent a Vas utcában a sajtó, és ha „Neil” és…
Tavasz Feri és Zábrászky Pisti Ferdinandy György 1935-2024 (Kép forrása: pim.hu) Két réges-régi barát. Akikre azt szoktuk mondani, hogy talán már nem is élnek. Vidéki fiúk mind a ketten, idestova hatvan éve megszakadt velük a kapcsolatom. Talán mert visszajött egy…
Domján Gábor Nem kísértem el az albérletébe. Családi ház, külön bejárat, Ifjú Gárda utca öt. Négy öreg vasutas: elváltak, agglegények. Nem érdekelt, hol él, hogy lakik. Csak a nevemet kaptam tőle és egy pofont látogatáskor, mert bizonygattam, tudom a szorzótáblát,…
Kabai Lóránt emlékének Nem érek rá, ügynökök, árusok kíméljenek, nekem nincs időm ilyesmire!, más emberek titkait őrzöm, és igen, gyűlölöm ezt a pincét is, ráz tőle a hideg, ez egy nehéz időszak nekem, egy kihívás, mi lesz a következő lépés?,…
Horváth Eve Beültem egy helyre A túl sok hétköznap eltakarja a valóságot. Bent ragadsz, tutti-frutti a fogban, ami csak őröl. De legalább édes vagy. Képzeld el, ahogyan egy seb kifejezi magát. Felfekvés, mondjuk. Ledobja bőreit, váladékozik. Egy új csillag, nevezzük…