Rajzok, festmények, grafikák
A friss Műút képzőművészeti anyagából
Kategória Képzőművészet
Sütő Róbert képeihez
A műteremben már nem érdekelte más, csak az izzók színeinek váltakozása és az épületet beölelő színek, a festékek hatása alá rendelte magát, és a színek között meglátott metálos, opálos disszonanciák hatására vágyott, meg akarta fogni és meg is fogta e fura, mindent felszabadító modern űrt, mely magával ragadta. Végül letette a pemzliket, elvégezte, amit elvégezhetett a műterem omló fényében, másnapra halasztotta a következő ütközeteket, most hívta a Lehel tér, főzni vágyott valamit, vagy dolga volt, ezért elsietett.
K. F. C.
Téma. Attól mindig nehezen szabadulok, bár mindig váltani készülök. Erdő volt régebben, most házszerű alakzatok, uszályok vannak. Ipari romantika. Gyárak, mezőgazdasági épületek, hajók inspirálnak. Erősen redukált formanyelv, szűkszavú megfogalmazás, éppen csak annyi, hogy a nézőt szemlélődésre késztesse.
Túltermelési kísérletek a 80-as évekből
2014047-es lapszámunkat feLugossy László 1980-as években készült műveivel díszítettük. E munkák élőben is megtekinthetők a 2014. október 21-én Budapesten, a MissionArt Galériában nyíló kiállításon.
A megnyitón mutatjuk be a Szufla. Túltermelési kísérletek a 80-as évekből című, magyar és angol nyelven megjelent, a kiállítás anyagát és számos tanulmányt tartalmazó kötetet.
A miskolci Szalay Lajos (állandó) kiállítás színeváltozása
A Herman Ottó Múzeum — Miskolci Galéria egy online meghívója zárómondatában, szinte suttyomban tudatta (2014. 03. 02.), hogy „március 4-től ismét látogatható Szalay Lajos újrarendezett állandó kiállítása” a Petró-házban. Milyen előzményei vannak az újrarendezett kiállításnak, és miféle tanulságai lehetnek?
Biográfia
Borsos Lőrinc 2008-ban született Budapesten, Borsos János és Lőrinc Lilla képzőművészek képzeletbeli gyermekeként. Szüleivel való különlegesen mély kapcsolatát jelzi, hogy sugallt útmutatásai alapján készített festménysorozatával már az anyaméhben Strabag-díjban részesült. További meghökkenésre adhat okot, hogy egy 150×100 cm-es, politikai tartalmú, olaj-vászon kép társaságában jött a világra, melyet rögtön szignált és leadott egy nemzetközi pályázatra. Erős igazságérzetéről, empátiakészségéről és eltökéltségéről azonnal tanúbizonyságot tett, ahogy a kortárs művészeti szcénában elkezdte működését. Első, 2009-es projektjét (Diákhitel-tartozásom forintban) heves médiavisszhang fogadta, majd ugyanebben az évben készített festménysorozata (Magyarország III.) Esterházy-díjat kapott.
Tenyésztett enyészet
Egy dologban biztos vagyok, Uglár Csaba 2010 tele óta új típusú képeket tenyészt. Hogy a fájlok szerzősége Uglárt, vagy különböző számítógépeit illeti, azt néha már nem tudom. Távol álljon tőlem az, hogy felesleges szerzői jogi vitát akarjak gerjeszteni egy eszköz és egy alkotó között, de ennek a kérdésnek a feltevése esszenciális a képek természetének megértéséhez. Uglár az elmúlt években végzett kísérleteinek ugyanis pontosan az a lényege, hogy egy olyan automatát, még inkább automatizmusokon alapuló rendszert hozzon létre, amely a lehető legkevesebb „külvilági” behatással generál sok és különleges művészetet. Uglár új képciklusa mégsem frankensteini, sem nem horrorisztikusan régivágású módon (neo)gót, hanem kietlenül minimalista, talán csak egy csipetnyi keménykalapos pszichoanalízis van benne, de erről később.
Újabb művek
Képzőművészet-rovatunk új galériája a 201405 lapszámunk képanyagából
Most már mindig boldognak kell lenni
„Nem vagyok semmi. Semmi egyéb, mint halvány sziluett az estében egy kávéház teraszán.” Így kezdődik Patrick Modiano Sötét boltok utcája című regénye. A kedvenc regényem. Csak ezt az egy mondatát olvastam. Nem olvasom tovább, mert nem szeretnék csalódni benne, és szerintem ilyen erős nyitás után lehetetlen ezt a szintet tartani. Egyébként a regényről olvastam más emberek írásait, akik elolvasták. Ők azt írják, hogy a főhős a gyilkost keresi, és a végén rájön, hogy ő a gyilkos.
Folyamattöredékek — cédulanapló
Forgácsok. Aki naplót írna, azt érzi, hogy állandó utazó, elhiszi, hogy függetlenül gondolkozik, szabadabban közlekedik a világ hierarchiáiban. Elfogulatlanabbnak gondolja magát, pedig ez a sok különvélemény elzárkózó gőg. Cédulákra írtad, sokszor dátum nélkül, a legtöbbször lelkendező felfedezést vagy leleplező igazságot, de már a leírás pillanatában érezted, hogy jobb lenne megszabadulni az eredendően fogyatékos próféciáktól, melyeknek valódi lényege mindig az önigazolás. A zaklatottság vagy ködös ihletettség is veszélyes, de az akarat görcsössége nem engedi a tétlenséget, valami kuszaságot ki kell csikarni. Valamit megragadni, valami apró bizonyosságot, ami egy kicsit előbbre lendítene. Valójában a kétségbeesés lök Téged előbbre, ha egyáltalán van út, az idő múlását nevezheted útnak. Megragadni egy elillanó pillanatot, csak ennyi…