Cookie-kat használunk annak érdekében, hogy a legjobb élményt nyújtsuk Önnek a weboldalunkon.

Kategória Képzőművészet

Utazók — A két Kunt emlékkiállítása a Miskolci Galériában

A Miskolci Galéria Rákóczi-házában Kunt Ernő festőművész és fia, ifj. Kunt Ernő emlékkiállítása volt látható az ősz folyamán, az ifjabb Kunt tárlatát láthattuk előbb (kurátor: R. Nagy József), és ezt követte rövid átfedésben az előzővel az idősebb Kunt Ernő tárlata (kurátor: Hajdú Ildikó). Haláluk húszéves évfordulója adta az apropót, apa és fiú közel azonos időben távozott. Az ifjabb Kunt Ernőt, néprajzkutatót „a kultúra élő egészét vizsgáló modern antropológia egyik első, meghatározó hazai mestereként” tartja számon a szakma. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének keretében ő alapította a Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszéket, amelyet haláláig vezetett. Tárlatát a Miskolci Galéria ennek megfelelően a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézetével szoros együttműködésben rendezte meg.

Sütő Róbert képeihez

A műteremben már nem érdekelte más, csak az izzók színeinek váltakozása és az épületet beölelő színek, a festékek hatása alá rendelte magát, és a színek között meglátott metálos, opálos disszonanciák hatására vágyott, meg akarta fogni és meg is fogta e fura, mindent felszabadító modern űrt, mely magával ragadta. Végül letette a pemzliket, elvégezte, amit elvégezhetett a műterem omló fényében, másnapra halasztotta a következő ütközeteket, most hívta a Lehel tér, főzni vágyott valamit, vagy dolga volt, ezért elsietett.

K. F. C.

Téma. Attól mindig nehezen szabadulok, bár mindig váltani készülök. Erdő volt régebben, most házszerű alakzatok, uszályok vannak. Ipari romantika. Gyárak, mezőgazdasági épületek, hajók inspirálnak. Erősen redukált formanyelv, szűkszavú megfogalmazás, éppen csak annyi, hogy a nézőt szemlélődésre késztesse.

Túltermelési kísérletek a 80-as évekből

2014047-es lapszámunkat feLugossy László 1980-as években készült műveivel díszítettük. E munkák élőben is megtekinthetők a 2014. október 21-én Budapesten, a MissionArt Galériában nyíló kiállításon. A megnyitón mutatjuk be a Szufla. Túltermelési kísérletek a 80-as évekből című, magyar és angol nyelven megjelent, a kiállítás anyagát és számos tanulmányt tartalmazó kötetet.

Biográfia

Borsos Lőrinc 2008-ban született Budapesten, Borsos János és Lőrinc Lilla képzőművészek képzeletbeli gyermekeként. Szüleivel való különlegesen mély kapcsolatát jelzi, hogy sugallt útmutatásai alapján készített festménysorozatával már az anyaméhben Strabag-díjban részesült. További meghökkenésre adhat okot, hogy egy 150×100 cm-es, politikai tartalmú, olaj-vászon kép társaságában jött a világra, melyet rögtön szignált és leadott egy nemzetközi pályázatra. Erős igazságérzetéről, empátiakészségéről és eltökéltségéről azonnal tanúbizonyságot tett, ahogy a kortárs művészeti szcénában elkezdte működését. Első, 2009-es projektjét (Diákhitel-tartozásom forintban) heves médiavisszhang fogadta, majd ugyanebben az évben készített festménysorozata (Magyarország III.) Esterházy-díjat kapott.

Tenyésztett enyészet

Egy dologban biztos vagyok, Uglár Csaba 2010 tele óta új típusú képeket tenyészt. Hogy a fájlok szerzősége Uglárt, vagy különböző számítógépeit illeti, azt néha már nem tudom. Távol álljon tőlem az, hogy felesleges szerzői jogi vitát akarjak gerjeszteni egy eszköz és egy alkotó között, de ennek a kérdésnek a feltevése esszenciális a képek természetének megértéséhez. Uglár az elmúlt években végzett kísérleteinek ugyanis pontosan az a lényege, hogy egy olyan automatát, még inkább automatizmusokon alapuló rendszert hozzon létre, amely a lehető legkevesebb „külvilági” behatással generál sok és különleges művészetet. Uglár új képciklusa mégsem frankensteini, sem nem horrorisztikusan régivágású módon (neo)gót, hanem kietlenül minimalista, talán csak egy csipetnyi keménykalapos pszichoanalízis van benne, de erről később.