1
Alkalmi, boldog hímsovin dalocska, Zsigmond fiamnak, az Ő születését ünneplő én születésem napján
Zemlényi Attila
(1967, Szerencs) Költő. A Műút főszerkesztője.
A kifürkészhetetlen valóság
Látogatás Lacánál adventidőben...
TD 75
Az íróasztal mögött a forgószékben idősebb fazon ült, ruhája sötétszürke, majdnem állig gombolt zakóval. Fülének birizgálására pár szál hosszú, ősz haja is akadt még. Feje búbján halványszürkén világított a kopasz folt, erdei szikla. Molyfogónak megtette volna a füléből sarjadt dús szőrtömeg.
Téli időámítás
Ne súgjon semmit a miskolci ősz!
Már megint rájött a bolondóra.
Hallottad?
Ezt ne.
Hagyj még hintázni a nyögő lombok alatt,
Ne válts még semmit valóra.
Már megint rájött a bolondóra.
Hallottad?
Ezt ne.
Hagyj még hintázni a nyögő lombok alatt,
Ne válts még semmit valóra.
A ragadozó idő
Van, amikor csak úgy telik-múlik, van, amikor megáll vagy rohan, van, amikor eltűnik, legritkábban ballag, máskor úgy méri és mutogatja magát, kínzó, kíméletlen pontossággal, a szemedbe világít, szembesít, vallat, semmit nem tehetsz ellene.
Pérví szummer
Zsiga első nyara Luca fotóival.
Az Ördög Formaldehidben
Ne hidd vagy hidd el, de ezt álmodtam a szombati
szlempoetri után, forró nyárhajnali álom-remixben:
forgott-keringett egy halott ördög, jégkék formaldehidben.
Mint űrét vesztett űrhajós támolygott tétován ide és oda,
én boldogan zengtem, verődve földön és égbolton,
hogy végre földobta a patáit ez a gyilkos mostoha.
szlempoetri után, forró nyárhajnali álom-remixben:
forgott-keringett egy halott ördög, jégkék formaldehidben.
Mint űrét vesztett űrhajós támolygott tétován ide és oda,
én boldogan zengtem, verődve földön és égbolton,
hogy végre földobta a patáit ez a gyilkos mostoha.
Istenhez vezető ösvény
Elindulunk majd a házunktól fél tizenegy körül gyalog — ha az idő engedi —, jókedvűen, könnyű zsivajban, könnyű, kora nyári szép ruhában, harangkondulásban. Lebaktatunk a zúzottköves Trencsényi utca elején, ami rázza azért a babakocsit, csikorgatja az ünneplős cipőket, rákanyarodunk a hepehupás, bakhátas aszfaltra, majd simábban gördülünk, az autóversenyző, bankos, belsőépítész csinos, új kertvárosi házai előtt. A dombról a kilátás kellemes, erdőre, délelőtti háztetőre nyílik perspektíva és már látszani fog a templomtorony kis szelete is. Toljuk, ha sírós, karon visszük majd Zemlényi Zsigmondot az Isten Házához, Isten színe elé, szerető, baráti, családi koszorúban.
Fantomka protokollka
Egyszerűen muszáj azt hinni, hogy a műalkotások valóban jobbá tehetik a világot.
Most, amikor amúgy is a Bolondok Napja van, most, amikor a folyók kilépnek sorra a medrükből, most, amikor cefreszagúan úgy köszönünk, Krisztus valóban feltámadt.
Ráadásul épp ma, amikor az élet, egy évben egyszer, tort ül a halálon.
Most, amikor amúgy is a Bolondok Napja van, most, amikor a folyók kilépnek sorra a medrükből, most, amikor cefreszagúan úgy köszönünk, Krisztus valóban feltámadt.
Ráadásul épp ma, amikor az élet, egy évben egyszer, tort ül a halálon.