(b) Vágvölgyi B. András (Forrás: Wikipédia, Déri Miklós felvétele) volt egy hadnagy, Ortolan — túlmutatott kaptafán — nem épp volt sárgazöld, mint a sármány — magas szőke Poitou gyöngye — oltalmazó fényességben, csontbrigádos vörösségben — cudar vártán állt őrt árván…
A Caligulában csendes volt az üzletmenet, nem is csoda, hogy Ica mádám és a lányok felsikoltottak, mikor meglátták Kálmánkát a különítmény élén — Knapp és Csepregi; Halászevics ide már nem jött velük, kempo-edzése van reggel, ezzel mentegette magát —, „Kálmánka így, Kálmánka úgy”, hogy „neked simán belefér a gumi nélküli francia, Kálmán és a barátaidnak is”. Az ötlet jó — fordult Bakos Knapp felé — itt csak szopatunk, kérünk egy tükröt Ica mádámtól a kólához, iszunk egy koktélt, mondjuk Sex on the Beach, ha már, elszívunk egy jó szivart, magam részéről egy Montecristo Robustót, leblázolnak a szeparéban míg végigég. Okés ez így, fiúk?