(Az év magyar science fiction és fantasy novellái 2021. Szerk.: Kleinheincz Csilla – Roboz Gábor, Gabo, 2021) Megközelítések, stílusok és vállalások széles skáláját vonultatja fel a Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor szerkesztésében megjelent kötet. Az eredmény viszont kiegyensúlyozatlan: a stilisztikailag…
Szép Eszter kritikája Olga Tokarczuk: Hajtsad ekédet a holtak csontjain át című regényéről (L’Harmattan, 2019) a legutóbbi Műútból.
Elfogyott az amerikai könyvesboltokból a March című képregénytrilógia szinte összes példánya. A képregény az első afroamerikai szenátor, John Lewis életét dolgozza fel rendkívül színvonalasan és árnyaltan — a piaci sikerre is lefordítható lelkesedésnek csupán az egyik oka a minőség. A másik Donald Trump. Miután Trump Twitter-üzenetben igyekezett elvitatni Lewis eredményeit a fekete lakosság egyenjogúságáért küzdő polgárjogi mozgalomban, a vásárlók egyet nem értésüket a könyvesboltokban is kifejezték.
Először nyerte amerikai szerző a rangos Man Booker-díjat: Paul Beatty (1962), a The Sellout (körülbelül: Kiárusítás) című regényéért. A szatirikus regény narrátora és egyben főszereplője, akinek csak a vezetéknevét ismerjük: Me (Én), azáltal szeretné afrikai-amerikai identitását kifejezni, hogy újra bevezeti a rabszolgaságot szülővárosában. A cselekmény és az irónia akkor vesz lendületet, mikor az elszegényedett, feketék lakta várost, Dickenst letörlik a térképről: a városka ezután kezdi fokozatosan elveszteni az identitását, kezd eggyé válni a környező városokkal.
„Nem sok mindenhez értek, de ahhoz igen, hogyan keletkeznek a szörnyek” — J. K. Rowling, a Harry Potter írója nyílt levélben mondta el véleményét az (akkor még közelgő) Brexitről és Donald Trumpról. Egyértelműen az EU-ban maradás mellett foglalt állást, Trumpot pedig így jellemzi: „»Tegyük újra naggyá Amerikát« — kiáltja egy ember, aki fasisztaként viselkedik, bár nem annak hívja magát. Tömzsi ujjai rémisztően közel vannak Amerika nukleáris kódjaihoz. Ezt a kitüntetett helyzetét úgy érte el, hogy drasztikus, nem működőképes megoldásokat kínál komplex veszélyekre. Terrorizmus? »Tiltsuk be a muszlimokat!« Bevándorlás? »Építsünk falat.« Szeszélyes kidobófiú módjára viselkedik, örül, ha erőszak tör ki kampánygyűlésein, és büszkén fitogtatja a nők és a kisebbségek iránti lenézését. Isten segítse Amerikát. Isten segítse mindannyiunkat.”
2016 tavaszán hatodjára rendezte meg illusztrátorversenyét a House of Illustration és a Folio Society: a megmérettetésre bárki benevezhet, hogy munkáját megmutassa a szakmai zsűrinek. Idén 44 országból érkezett több mint ezer pályamű, melyből a legjobb huszonötöt hívták meg a House of Illustration kiállítására. A verseny látványosan szakít azzal a fájdalmas beidegződéssel, hogy az illusztráció csak a gyerekkönyvekre tartozik, és rendre a huszadik század kanonizált irodalmi alkotásait kínálja fel értelmezésre.
Elsősorban az Oxfordi Irodalmi Fesztiválról és az Angoulêmi Nemzetközi Képregényfesztiválról a friss Kikötői hírekben.
Oravecz Gergely Blossza című képregénykötete párbeszédet folytat a kortárs nemzetközi tendenciákkal, stílusokat és ikonokat idéz meg, ironizál és elgondolkodtat, közben teljes mértékben hiteles marad. Oravecz kötetének két hőse van, egy a szerzőhöz megjelenésében és viselkedésében kísértetiesen hasonlító figura, aki a hétköznapok Budapestjén, és a nyári vakáció Balatonján tölti négy panelra szeletelt életét, valamint maga a képregény, amit mindig létre kell hozni, amit mindig ki kell találni, és ami egyre inkább hajlamos magát a valóságot is panelekre tagolni.
Októberben kihirdették a rangos Man Booker Prize nyertesét: Marlon James az első jamaikai díjazott a díj történetében. Könyvét, az A Brief History of Seven Killings (Hét gyilkosság rövid krónikája) című regényt 156 jelölt közül választották ki, a díjátadó ceremóniát élőben közvetítette a BBC. A regény Kingstonban, James szülővárosában játszódik, és egy Bob Marley ellen irányuló 1976-os gyilkossági kísérletről szól — mindeközben pedig Marleyt sosem nevezik néven, hanem csak „az énekesként” emlegetik. A majdnem hétszáz oldalas polifónikus regény szemtanúk, CIA-ügynökök, szellemek, szépségkirálynők, és Keith Richards drogdílere hangján mutatja be, milyen volt az élet, a zene és a politika Jamaica turisták által keveset látogatott fővárosának utcáin.
„A művészet nem templom, hanem menekülttábor” — mondta Julian Barnes, a Booker-díjas brit regényíró az Edinburgh-i Nemzetközi Könyvfesztiválon augusztus végén. „A művészet lehet hangos, durva és egyértelmű” — nyilatkozta a graffitiművész Banksy szeptember 27-én bezárt szomorúparkja, a Dismaland kapcsán.
