A vegytiszta forma
A hatvanas években a modernség szentháromságának nevezte egy lengyel kritikus Witkiewicz, Schulz és Gombrowicz „klasszikus triászát”. Már rég nem vetélytársak, egymást erősítik, bár az elmúlt fél évszázadban mindig felváltva kerültek előtérbe. Hol Witkiewiczet ünnepelték mint a színház nagy megújítóját (regényei és elméleti írásai nem keltettek akkora feltűnést), hol Gombrowicz drámáit és naplóit csodálták, miközben Schulz is egyre több hívet szerzett prózájával és rajzaival. A kultuszt pedig folyamatosan ápolják az évente tartott drohobicsi és wrocławi Schulz-fesztiválon. Tadeusz Kantor, a festőből lett színházteremtő volt az első művész, aki egyben látta a három életművet (és épített be ezekből oly sok mindent a sajátjába).