Hiddensee egy nem túl nagy, mindössze 19 négyzetkilométeres sziget a Balti-tengeren, Rügentől nyugatra, a dán partokkal szemben. Az NDK-ban művészlelkek és másként gondolkodók is szívesen húzódtak ide a Stasi figyelő tekintete elől, de sokan próbáltak úszva eljutni Dániába is. Itt játszódik Lutz Seiler Kruso című regénye 1989-ben, a rendszerváltás évében.
Bár időben már kissé visszább van — hiszen július elején került rá sor —, mégsem mehetek el szó nélkül az idén 38. alkalommal megrendezett, Ingeborg Bachmannról elnevezett irodalmi napok és felolvasóverseny mellett. A zsűri előválogatása alapján 14, általában még kevésbé ismert vagy befutott szerző kap lehetőséget évről évre arra, hogy egy-egy regényrészlet vagy rövid elbeszélés felolvasása után elnyerje az egyik legrangosabb irodalmi díjat. Az idén a sokoldalú — képregényszerző, zenész, útikönyvek szerzője és író — Tex Rubinowitz vihette haza a 25 000 eurós fődíjat Wir waren niemals hier (Itt sem voltunk) című írásáért.
Später Ruhm, azaz Kései hírnév címen jelent meg pár hete Arthur Schnitzler, a századforduló és a bécsi modern egyik legjelesebb szerzőjének egy idáig eltűntnek hitt korai elbeszélése. 2013-ban lelt rá a mű teljes tiposzkriptjére egy cambridge-i archívumban Wilhelm Hemecker és David Österle.
„Az ünnep előestéje az uckermarki Fürstenfeldében. Alszik a falu. Kivéve a révészt — ő halott. És Kunznét, a farkasvak festőnőt, aki most először szeretné megörökíteni faluját éjszaka. Egy harangozó és tanítványa félrevernék a harangokat: azok azonban eltűntek. Egy róka tojások után jár a kölykeinek, és Schramm úr, a néphadsereg korábbi ezredese képtelen eldönteni, hogy cigarettáért induljon vagy főbe lője magát. Mindenkinek megvan a küldetése. Mindenki be akar fejezni valamit, mielőtt megvirrad. Állítólag egyikük sem volt tanúja, hogyan törtek be a tájházba. A falu archívuma azonban nyitva áll. Mégsem az gyötri az álmatlan lakókat, mit loptak el, hanem ami kiszabadult. Rémeket szül az éjszaka: Régi történetek és emlékek, mítoszok és mesék törtek elő és kísérik az embereket házaik körül.” Ezzel a rövid fülszöveggel ajánlja a Luchterhand Kiadó Saša Stanišić legújabb regényét az olvasó figyelmébe, ennél azonban nyilván nagyobb hatást gyakorol majd az eladásokra, hogy a Bosznia-Hercegovinából származó, 1992 óta Németországban élő szerző Vor dem Fest, vagyis az Ünnep előtt címet viselő műve nyerte el szépirodalom kategóriában a Lipcsei Könyvvásár Könyvdíját.
Sybille Lewitscharoff vehette át október végén a legnagyobb német irodalmi elismerésként számon tartott Georg Büchner-díjat. Az 1954-es születésű, apai ágon bolgár gyökerű írónő 1994-ben debütált 36 Gerechte (36 igaz ember) című kötetével, amelyet azóta több regény is követett. Munkásságát számos díjjal ismerték már el, a 2009-ben megjelent Apostoloff című kissé groteszk roadmovie-jával nemcsak a Lipcsei Könyvvásár Könyvdíját nyerte el (lásd Műút 2009013, 90), de azóta érezhető, hogy még fokozottabb figyelem irányul munkáira. A 2013-as Büchner-díjat odaítélő grémium indoklásában olyan szerzőként méltatja, aki „fáradhatatlan megfigyelőképessége, elbeszélői fantáziája és nyelvi leleményessége által puhatolja ki a határait mindannak, amit hétköznapi valóságnak vélünk. […] Írásai elmélyítik és kiszélesítik a német jelen pontos észlelését a szatirikus, a legendás és fantasztikus regiszterekben. A lét alapvető filozófiai és vallási kérdéseit a nagy irodalmi tradíciók és az üdítően sallangmentes játékkedv különös kereszttüzében fejti ki az írónő.” Legutóbb Blumenberg című regénye jelent 2011-ben meg, valamint frankfurti és zürichi poétikai előadásainak anyaga Vom Guten, Wahren und Schönen (A jóról, az igazról és a szépről) címmel 2012-ben.
Közelmúltban elhunyt szerzőkről emlékezik, s a Német Könyvdíj idei esélyeseiről s győzteséről ad hírt a friss német kikötői hírcsokor.
Nem kis riadalmat keltett a TDDL-t, vagyis a Német Nyelvű Irodalmi Napokat, másik nevén az Ingeborg Bachmann-versenyt évről évre figyelemmel követők körében a verseny előtt pár nappal nyilvánosságra hozott hír, amely szerint elképzelhető, hogy az ORF osztrák közszolgálati csatorna a jövőben anyagi okokból nem tudja majd támogatni annak közvetítését. Az idén 37. alkalommal megrendezett neves klagenfurti esemény, amelyet néhány éve élőben közvetít a 3sat és online is követhető, egyfajta irodalmi tehetségkutató verseny is. Az újabban reneszánszukat élő tehetségkutató show-któl nemcsak több évtizedes múltja különbözteti meg, hanem főként az, hogy középpontjában nem a marketing, hanem a szövegek állnak. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is 14 szerző versengett a héttagú zsűri és az online szavazóközönség kegyeiért. Ez remélhetőleg a jövőben sem változik, közvetlenül a díjkiosztó előtt ugyanis arról biztosította a jelenlévőket Alexander Wrabetz, az ORF vezérigazgatója, hogy a következő és az azt követő években is több médiaformátumon keresztül követhetjük majd a meghívott szerzők felolvasását.
A Lipcsei Könyvvásár Könyvdíjainak nyerteseiről, és a német romantika alakjának, Jean Paulnak idén megjelent életrajzairól tudósít a Kikörői Hírek német kiadása.