Bemerészkedett a városba, egy messzi,
délre eső tartomány fővárosába, ott dobogott
patáival a középkori kockaköveken, nézte a
pompás épületeket, az elegáns luxusüzleteket,
éttermeket, kávézókat, a gyönyörű latin lányokat
és férfiakat, miközben sóvárgott saját hegycsúcsaira,
erdeire, vágyott a magasba és a magányra, így
jutott a több száz márványlépcsőn fel az égig...
Mert sosem kedvelte a középutat,
vonzódott a szélsőségekhez, a fent
és a lent kettőssége hívta megmártózni
a mocsokban, ápolatlanul fetrengeni a
kocsmai mámor alkoholbűzös fertőiben,
máskor pedig borotvált orcával, illatosan,
elegáns öltözékben forgolódni tárlatok
megnyitóin, színházi premiereken...
...ott volt fölötte
a hidegen lángoló Nap körül úszó égbolt
kékje, csak borús napokon talált enyhet
és némi megnyugvást, ilyenkor meditált
és faragással töltötte idejét, s már szép
kis halomban gyűltek a borovi fenyőből
faragott nyílvesszők.
álmomban huszonéves voltam újra
és dekoratőrként kirakatot rendeztem,
ügyeltem a selyem esésére, lágy íveket,
hullámokat és redőket alakítottam ki a
rendelkezésemre álló térben, számban
néhány vas gombostű, az acél nem jó,
mert nem hajlítható...
A színes széncinegéket nézem, amint
megszokott időben ellepik a balkont,
esznek-isznak, fürgén tovaröppennek
a szemközti fák csupasz ágaira, újabban
verebek is csapódnak hozzájuk, s ha
olykor ismeretlen okból elmaradnak,
szinte hiányoznak.
Valamikor mesterlövész voltam. Nekem volt a legjobb szemem a csapatban. Türelem és megbízhatóság, ezeket az erényeket birtokoltam, ebben a szakmában nem is lehet másképp létezni. Nyugodt, lassú lélegzés és pontos célra tartás szükséges, ezeknek a hétköznapi életben is uralniuk kell minden percedet. Hogy e készségeket megtartsam, naponta szemtornát és transzcendes meditációt végeztem.
mint aki halálára készül, rám jött a
rendrakhatnék, kipakoltam a komódot,
selejteztem és kimostam a felfedezett
fehér ágyneműhuzatokat, melyek
évtizedek óta elfeledve aludtak
a sötétben, szépen összehajtva, mert egy
időben csak a színes dolgokat szerettük...
akkor maga nagyon érzékeny
lehet váltott magázódásra a skype-on
amikor bevallottam neki hogy
körül vagyok metélve egy
csecsemőkori fitymaszűkület miatt
s küldött hozzá egy kacsintást
fordulj csak el nyugodtan
ne furdaljon lelkiismeret mert
úgyis én rágom magam a miérten
pedig okot nem adtam de azt hiszem
nem furdal téged semmi csak a
nagy büdös üresség és a pótszerek
magány ellen macska hamburger
és barátnőknek hitt csajok
Háttal a konyhaablaknak megcsillan
a reggeli napfény kávéscsészéden, csak
szemedben ül a másnap étcsoki színű
bánata, s vállad lejtői a csüggedést
sugallják....
