Szökés
Anya csalódott bennem, nem is kellett mondania. Láttam a szemeiben, hogy már megint nem sikerült, már megint nem az a gyerek voltam, akit szeretni tudna, akire büszke lehetne. Sosem olyan, mint a szomszéd Evelinje, aki bezzeg mindig szép ruhában járt, illedelmes volt, kitűnő tanuló és még hegedülni is tudott.