Cookie-kat használunk annak érdekében, hogy a legjobb élményt nyújtsuk Önnek a weboldalunkon.
Default image

Kustos Júlia

(1996, Szombathely) Budapesten él, tanul, ír. 2018-ban Móricz-ösztöndíjban részesült, első verseskötetén és regényén dolgozik.
  • Joined: 2014-04-22
  • Articles: 14

Test, trauma, társadalom, történelem

Kustos Júlia kritikája Földes Györgyi: Test — szöveg — test. Testreprezentációk és a Másik szépirodalmi alkotásokban, és Takács Miklós: Sebek és szavak. Traumakultúra, traumairodalom című könyvéről (mindkettő Kalligram) a friss Műútból

Illeszkedés, tagadás, szkepszis

André a határoltság és a kitörés határhelyzetét egy sajátos könnyedséggel, a nyelvi invenciózusság lehetőségeinek feltérképezésével teszi egyszerre versei tétjévé, illetve egyfajta kesernyés, önnönmaga lesarkított karakterének pontjait megérintő önreflexió tárgyává.

10.06.

fehér ruhás istenek erős szíjakkal kötözték a combokat az alkarhoz és karfákhoz a két pici kezet. szép álmo – az utolsó szótagot maszkpára harapja el hogy ne bukhass alá hamarabb, mint ahogy menned kell.

gyermekláncfű

húszéves vagyok. ismerem a halált. mégis, mint egy rossz gyerek, guggolva egy omladékfal mellett, ki tíz centi félelmet és rettegést talált, gyomokat tépve túrom szét a védtelen hangyák védtelen hadát.

egy pont

álmomban a láp fölött gőz száll, városok vesznek bele, s én sárember vagyok. otthon is lehetnék, mondhatnám annak ezt a tüdőtépő sétát, ahol a bokrok horzsolása, a pernye tapadása sejtekben elnyúlva bölcsőként ringat el.