Ne ijedj meg, Annácska a neved!
Nem tudok aludni az egyik leveledtől, attól, amelyikben azt írod, ne reménykedjek, nem fogunk kézenfogva sétálni az utcán, nem mehetünk moziba csak mi ketten, nem jelenhetünk meg csak mi ketten egy kiállításon, amelyen te állítasz ki, nem lehet őrült pillanatom a metrón, a villamoson — úrinő vagy, tisztességes feleség, nálam szerető —, csak az ágyban találkozhatunk mi ketten. Csak az ágyban szólíthatlak becézve így: Annácska.