Kemény István (Fotó: Valuska Gábor) Szabadság, te szegény!Apád ismeretlen,anyád állami gondozásba adott.Szabadság, te szegény,jóeszű, szép gyerek,el fogsz kallódni ott.Elhoznánk, felnevelnénk,ha hinnénk, van esély még,Szabadság, te szegénytraumatizált,de öregek vagyunk és félünk,hogy megölnél minket végül,mert ostoba vagy már és gonosz,nevelhetetlen mindörökre.Mi is…
Kergettem egy pocsolyát,
mire utolértem, mindig kiszáradt,
és egy másik horpadásban
keletkezett újra.
Én fáradtam el előbb.
Ő az egyik kedvenc költőm. A fél szakdolgozatomat róla írtam. Akkor úgy gondoltam, hogy az újdonság a legfontosabb nála. És csodáltam azt a kivételesen gyöngéd bánásmódot, amiben az aktualitásokat, a romlékony dolgokat részesíti. Mert az, amit — legyen trend, szleng, divat — egyszer Garaczi megírásra méltat, többé nem képes elavulni. Azok a dolgok belekerülnek egy időtől független korszerűségbe. És amíg Garaczit olvasol, biztos, hogy te sem zuhansz ki a világból, mert, mint ő, te is örökké friss vagy, aktuális és menő.
...én most éppen ennek
az embernek üzenem hogy
talán tudom hogy mit keres
nézze meg az Ny betűnél
alulról a harmadik polc
Célunk: egy(etlen aprócska) Tandori-mű értelmezése.
Végcélunk (természetesen): Tandori értelmezése.