(K. Horváth Zsolt: Mérei Ferenc [1-2. kötet]. 1. kötet: Peremhelyzet és a remény szocializmusa, 1909–1945. 2. kötet: Szocialista felvilágosodás és törzsi avantgárd, 1945-1986. Korall, 2021) 1. K. Horváth Zsolt munkája alapvetően társadalomtörténeti jelenségként értelmezi a neves gyermeklélektanász és szociálpszichológus, Mérei…
...Király érdemi aktualitása szinte a semmivel egyenlő, a hivatásos irodalomtörténészeket leszámítva azoknak mond valamit a neve, akiket tanított, vagy akik számára megmaradt irodalompolitikai mumusnak. Joggal mondhatjuk, hogy a napló megjelenéséig leginkább előítéletek és legendák formálták az utókor számára Király alakját. Életrajzának akár csak vázlatos ismertetésétől is eltekintenék itt, Babus Antal kiváló, noha itt-ott apologetikus felhangokat sem nélkülöző pályarajzát ajánlom az olvasóknak, illetve nem foglalkozom a kiadás filológiai problémáival sem, melyek elsősorban a Király által angol nyelven írt bejegyzések magyarra fordításával és az eredeti angol szöveg elhagyásával kapcsolatosak.
Néhány szó a módszerről. Minthogy interjúkötetről, szebben mondva: beszélgetéskötetről van szó, szükségszerűen feltevődik a kérdés, hogy a műfaj mennyiben határozza meg a kérdező és a válaszoló közös erőfeszítéséből létrejött szöveg minőségét, formáját, állagát. Nyilvánvaló, hogy Parti Nagy Lajos nem csak formálisan társszerzője a könyvnek, hiszen egyénisége, fanyar humora és — természetesen — kérdezéstechnikája nagy mértékben meghatározta a beszélgetések menetét, a szöveg alakulását. A főszereplő egyértelműen Réz Pál, de Parti Nagy szerepét a könyv címe is kiemeli: nem „kérdező”, hanem „beszélgetőtárs”. Szócséplés volna azon időzni, hogy ily módon ő maga is szerzője-e a könyvnek, hiszen ez egyértelmű, de a copyright-oldal formálisan is aláhúzza ezt.