Ezért olvass. Aki nem olvas, azon meglátszik, amint megszólal. Az olvasás csak a hasznodra válhat. És mindent olvass el. Újságcikket, ponyvát, krimit, szépirodalmat, mikor mihez van kedved. Elkalandozol olvasás közben? Akkor pihenj kicsit. Nem muszáj egyszerre ötven oldallal végezned, ha úgy érzed, sok, akkor csukd be a könyvet, és foglalkozz valami más, hasznos dologgal.
Reszelni meg nyögni közben. De nem biztos, hogy mernék hangosan nyögni egy lakásban. Lehet, hogy ezek a nyögések nincsenek is, csak a pornófilmekben, franc tudja.
Meghalt Bandi. A nagybátyám. Tök öreg volt, negyvenkét éves. De persze nem is volt annyira öreg, csak valahogy innen úgy tűnik, élhetett volna még egy csomót. Nem akartam elmenni a temetésére, mert mi még most kezdünk élni, temetésre öreg nénik szoktak járni, táskákkal, lassan tipegnek, hajlottan, feketében, fűzfák alatt vonulnak tétován. Nem akartam elmenni, mert tudtam, hogy rossz vége lesz. Milyen vége is lenne egy temetésnek? Bandi ivott. Apu is iszik, de Bandi úgy ivott, hogy reggel is bedobott pár felest.
Onnan ered a fény, onnan küldik.
Fénytározók, szem mögötti plakátok.
Erdő mögötti napnézés. A látás koronái.
Kapsz vizet is, felszíni csillogás a tiéd.
Az épületek nem halnak.
Kilátni a testből.
Ablakok néznek rá.
A létezésre. A Kioltásra.
Ahol találkoztunk: üres terek.
Múltba süppedtetek.
Halálotok puha fotel.
Ki nem mozdultok
a fiatalon távozók otthonából.
Nyárnyi szemhunyás.
Lefedve a tó halszeme.
Már látni. Visszaaludni valami
régi reggelig, jégvirágos ébredésig.