Cookie-kat használunk annak érdekében, hogy a legjobb élményt nyújtsuk Önnek a weboldalunkon.
Garaczi László

Garaczi László

Garaczi László (1956, Budapest) Magyar-történelem és filozófia szakokat végzett. 1982 óta publikál vers, novella, regény, dráma, esszé műfajban. 17 kötete jelent meg, köztük az úgynevezett lemur-sorozat öt darabja. Közel 30 színházi bemutató áll mögötte, darabjait jelenleg is játsszák. Számos elismerésben, díjban részesült: József Attila-díj, Márai-díj stb. Utolsó könyve: Weszteg (regény, 2022, Magvető kiadó).
  • Joined: 2013-03-27
  • Articles: 6

Garaczi László: Hűlt hely

Nádas Péternek b-j.: Garaczi László (Fotó: Stekovics Gáspár); Nádas Péter (Fotó: Máté Péter / Jelenkor Kiadó) Rakott szoknyás lányok fagylaltoznak a cukrászda előtt, a katonatiszt a belövésektől foltos sarokházat nézi, léptei lelassulnak, megtorpan, mint akinek eszébe jut valami fontos elintéznivaló,…

Bardo

Megfordult a reccsenésre: nem volt mögötte semmi. Fent zúgott a szél, a dombok mögött néma villámok csapkodtak. Bemondták különböző nyelveken, hogy viharzóna közeledik, senki ne álljon a fák alá. Nagy, kövér cseppekben esni kezdett, és Lalibá egy pillanat alatt elveszítette Lizát az összetorlódó, meglóduló tömegben. Telefonált, sms-t küldött, nézte a kiabáló, lökdösődő embereket. Mögötte a kerítésen csattogtak a molinók a fellépők képeivel. Fájt a feje, legszívesebben lefeküdt volna a földre. Elképzelte, hogy otthon vacsoráznak, és Liza összevissza csacsog, semmiségekről, boldogan.

Ha mindez

Erre vonul a kísérleti hadsereg,
karneváli páncélosok a folyó medrében,
egy esetlegességi forradalom felé,
sziklasírokat és lampionokat hagyva hátra.

Fekszel, fontosabb

Barátom viccből a sínre fekszik,
vagy hősködésből vagy szánalomkeltés végett.

Még látszólag együtt vagyunk,
oda kell figyelni az ágyválasztásra, mondom,
ahol fekszel, fontosabb, mint a fogmosás.

Mint beteg

Emberek másznak elő a házból,
a kerítés mögötti bokrok közül,
csíkos kabátjukat széttárva
testüket az izzó korongnak kínálják.

Látva megsejt valamit

Emberek indulnak a ház felé szamárral,
ahogy kirohan a kutya, visszafordulnak,
jönnek felénk a köves úton,
kendős nők és alacsony, fekete férfiak...

Garaczi László versét ajánljuk olvasóink figyelmébe.