szerk. esztő
Farkas Arnold Levente verse a friss Műútból
Farkas Arnold Levente
Farkas Arnold Levente vagyok. Ezerkilencszázhetvenkilenc január harmincadikán születtem Nagyváradon. Gyermekeimmel és feleségemmel a Szentendrei-szigeten élek. Gyermeket még szeretnék, feleséget már nem. Nem tudok sem írni, sem olvasni, de szoktam. Tollforgatónak rossz vagyok, ám szerfölött tehetséges. Álmomban többször jártam a Hóvirágok terén, a valóságban csak háromszor. Szeretek eljutni a mondatkezdő nagy betűtől a mondatzáró írásjelig. Néha sikerül, máskor azonban másra gondolok. Most elviselhető.
dolgok, a dolgok
A történet eleje, Pócsme-
gyer, tizennyolc július hu-
szonhárom, hétfő, innen kül-
dök puszit, ahol semmi
Alázatos is-
Huszadik cetli. Pócs-
megyer, tizennyolc áp-
rilis huszonkettő, vasár-
nap. Tegnap hibáztam.
.testben a lélek.
első töredék. szentend
re tizenhat november h
uszonegy hétfő. élt egys
zer kínában egy ép lán
y. eddig a ritmus. szép
volt ő mint ősszel a sz
őlő. jézus is isten. bort
is ivott ő és kenyerébő
l tört a szegénynek.
eredeti szöveg
míg gyermek voltam, úgy visel-
kedtem, mint gyermek, de el-
hagyja a férfi a gyermek szo-
kásait....